Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin

Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a Mexikó nyugati partjainál lévő Kaliforniai-öbölben, amennyiben a térségben nem hagynak fel az eresztőhálók illegális használatával, figyelmeztetnek a skóciai St Andrews Egyetem kutatói.

A Royal Society Open Science című tudományos lapban közölt eredmények szerint

mára kevesebb mint tíz példány maradhatott a kistestű delfinből.

A kizárólag a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében honos kaliforniai disznódelfin, amely a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb cetfaja, úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít. Populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így - főként Kínában - rendkívül nagy rá a kereslet.

A totoaba halászat illegális és Mexikó az eresztőhálók használatát is betiltotta, ám mindezek ellenére a gyakorlat továbbra is folytatódik. Len Thomas professzor, az egyetem munkatársa szerint az illegális eresztőhálók folyamatos jelenléte a kihalás felé sodorja a kaliforniai disznódelfineket. "Azonnali cselekvésre van szükség, ha meg akarjuk menteni ezt a fajt" - húzta alá a szakember.

A kutatók akusztikus mérőműszerek segítségével "hallgatták le" az állatokat és becsülték meg a populációjuk méretét. A vaquiták száma csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta. Az elmúlt három évben nagyjából 50 százalékkal csökkent évről-évre az állatok száma. A kaliforniai disznódelfin reprodukciós ciklusa hosszú, ezért nem tudnak gyorsan szaporodni. (MTI)


Megvalósul a nagy ötlet: napfénnyel tisztítaná a vizet a szegedi találmány

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), mely milliók életére lehet kihatással a jövőben: kivonja a szennyezés jó részét a vízből. A kutatók úgy tervezik, idén novemberben előállnak a prototípussal.

A világ édesvízkészleteit a mezőgazdaság, az ipar és a polgári túlhasználás és kibocsátás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbözőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Szegeden olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből - közölte az intézményt. A cél érdekében az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársai együttműködnek az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportjával, valamint hazai ipari partnerekkel.

Idehaza és Európában a mezőgazdasági szermaradványok és felhalmozódásuk, míg Indiában a textilipar szerves vegyületei okoznak gondot a vízkészletben. Azonban ugyanilyen probléma, és erről rendszeresen lehet olvasni a sajtóban, hogy az európai vizekben jelentős mértékű benzodiezapin-bomlástermékek, vagy éppen a fogamzásgátlókból a tisztított szennyvízen át az édesvizekbe jutó hormonmaradványok találhatók - emlékeztet az SZTE közleménye. Utóbbiak egyértelműen a lakossági vízterhelés miatt jutnak a vizeinkbe, és a szegedi egyetem reményei szerint a víztisztító-fejlesztés képes lehet ezen szermaradványok eltávolítására is a vizeinkből.

"A hazánkban gyakran gondot okozó gyógy- és növényvédőszer-maradványok, illetve a partnerországban problémát jelentő textilipari szennyvizek szennyező anyagainak hatékony lebontására egyaránt alkalmas, félüzemi méretben is gazdaságosan működtethető készüléket tervezünk" - árulta el Hernádi Klára, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára. Magyarázata szerint ez a zöld technológiával előállítható, nagy hatékonyságú, a látható fény energiájával működő, hosszú élettartamú fotó katalizátor már a napfény jelentős hányadát képes hasznosítani, ezáltal képes a szerves anyagokat a vízben ártalmatlanítani, vagy felületkezelt helyeken biológiailag fertőtleníteni. A fotó katalizátorok felületén a fény mintegy "kikezdi" ezeket a szerves anyagokat, mindegy, hogy az indiai szerves anyag, vagy éppen gyógyszer- vagy növényvédőszer-maradvány.

Az idén november 30-ig tartó - 55,5 milliós magyar-indiai kutatási támogatást elnyert - projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a fejleszteni kívánt komplex víztisztító berendezés ipari alkalmazhatóságát, termékké való fejlesztésének lehetőségét megvizsgálják. A prototípus kifejlesztése nemcsak a projekt lezárását jelentené, olvasható az egyetemi közleményben, hanem épp a kezdete lehetne a további fejlesztéseknek. A szegedi szakemberek egy olyan készüléket alkotnának, ami alkalmas a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és a textiliparban keletkező, a szennyvizekbe, majd az édesvizekbe jutó különféle káros szerves szennyező anyagok hatékony lebontására.

Annyi műanyagot gyártunk, hogy az újrahasznosításnak semmi értelme

Egész nyugodtan hagyhatja a szelektív hulladékgyűjtést, és dobhatja a műanyagot is a hagyományos háztartási hulladék mellé - legalább is egy kanadai szakértő szerint, aki úgy gondolja, hogy az újrahasznosítás csak egy sebtapasz a környezetszennyezési problémákon, és ennél sokkal többet kellene tenni azért, hogy javítsunk a helyzeten.

Dr. Max Liboiron, a newfoundlandi Polgári Laboratórium a Környezeti Akciókutatásért (Civic Laboratory for Environmental Action Research, CLEAR) igazgatója úgy gondolja, hogy a műanyagtermelés ilyen mértéke mellett az újrahasznosítás olyan, mintha sebtapaszt tennénk egy üszkösödő testrészre. A tevékenységnek semmilyen hatása nincs a környezetre, vagy ha van is némi, az eltörpül amellett, amennyi környezetszennyezést végzünk minden egyes nap még polgári szinten is.

Liboiron szerint annyira sok műanyagot termelünk, hogy inkább ezt kellene visszaszorítani ahelyett, hogy a már legyártott műanyaggal akarunk valamit kezdeni. Úgy gondolja továbbá, hogy az átlagember törekvései ilyen szinten nem számítanak, az ipari mennyiséggel van a gond - hiába dobáljuk tehát a műanyagpalackokat a szelektív gyűjtőbe, nem sokat segítünk vele a helyzeten.

Persze attól függetlenül, hogy nem ez fogja megváltoztatni a világot, törekedhetünk, és törekednünk is kell a kevesebb műanyag használatára. Így ugyanis kevesebb lesz rá a kereslet, kevesebbet gyártanak belőle, és ha mindenki csak napi egy ásványvizes palackkal használna kevesebbet, azt már a piac is megérezné. Ez egyébként az általános fogyasztásra is érthető: nem a szelektív hulladékgyűjtés a jó megoldás, hanem a minél kevesebb hulladék a mindennapokban is.

A Scientific American is arról ír cikkében, hogy az újrahasznosítás lehetősége inkább csak ront a helyzeten, és nem segít, mivel az embereket abba a fals hitbe ringatja, hogy használják csak nyugodtan az egyszer használható műanyagtermékeket, ha szelektíven gyűjtik őket, azok eltűnnek a Föld színéről. Pedig ez egyáltalán nem így van: a műanyag újrahasznosítása nagyon kevéssé hatékony, és nem segít annyit a helyzeten, mint gondolnánk.

Az Euronews szerint sem az újrahasznosítás a megoldás, bár jobb, mintha csak a hagyományos hulladékba dobnánk a műanyagot. Az újrahasznosítás azért nem elég hatékony, mert a különböző típusú műanyagokat itt nem választják szét, és nagyon rossz minőségű termékeket lehet csak belőlük gyártani, pontosan a keveredés miatt. Átmenetileg segíthet a helyzeten, ha kevesebb fajta műanyagot gyártunk, ami hatékonyabbá tehetné az újrahasznosítást.

A leghatékonyabb megoldás viszont mégis csak az, ha leszokunk az egyszer használatos műanyagokról - szerencsére erre globálisan is egyre több törekvés létezik, és talán hamarosan sikerül egy kicsit leszoknunk a műanyagfüggőségünkről.



Végül mind belehalunk, ha pár dollárért kiirtják az esőerdőt

"Amazónia egy külön világ. Ott nincsenek törvények, nincsen rendőrség, nem segít senki ha baj van" - mondja Asensio Rodríguez, a Greenpeace Brazília ügyvezető igazgatója, aki Bolsonaro Brazíliájáról és a környezetvédők által vívott harcról mesélt az Indexnek.Brazíliában mindenfajta nemzetközi tiltakozás és a klímaegyezmények ellenére egyre nagyobb léptékben irtják az Amazonas-menti őserdőt. Tavaly augusztus óta húsz százalékkal nőtt az amazonasi esőerdők irtásának sebessége egy független környezetvédelmi szervezet jelentése szerint. Ennek oka, hogy a januárban hivatalba lépett új brazil államfő Jair Bolsonaro, és környezetvédelmi minisztere nem hisz abban, hogy a klímaváltozás valós probléma, ezért szabad kezet adtak a az esőerdők termőfölddé alakításához és a fakitermeléshez. Sokszor a védett területek és az őslakosok rezervátumai is áldozatul esnek az irtásnak.

Milyen Brazíliában egy környezetvédő munkája?

A legjobb szó erre, hogy veszélyes. Nagyon-nagyon veszélyes. Világelső ország vagyunk az önkéntesek és aktivisták meggyilkolásában, és ezekre szinte sosem derül fény. Amazónia olyan hely, ahol nincsenek törvények, nincsenek bűnüldöző szervek, ott mindenki magára marad. A Greenpeace szerencsésebb helyzetben van, mint a kisebb környezetvédelmi csoportok, mert vannak eszközeink, hogy biztonságban tudjuk az embereinket. De mégis, pont mielőtt elindultam Budapestre, volt egy olyan incidensünk, ahol önkénteseinket vittek el magukat rendőrnek kiadó személyek. Nem tudjuk, kik voltak, és mit akartak, de az hamar kiderült, hogy nem igazi rendőrök. Szerencsére meg tudtuk menteni a munkatársainkat, de sok más szervezet embere nem ennyire szerencsés. Az esőerdőben nincs olyan, hogy kihívom a rendőrséget, vagy segítséget várok, sőt a bűncselekményekre sem derül fény.

Sok civil szervezetnél dolgozó ember szó szerint az életét adja az őserdőkért.
Az embereink minden nap költöznek, minden lehetséges biztonsági intézkedést megtesznek. Rengetegen vesznek el az őserdőben, senki nem tudja mi történik velük, ennek ellenére úgy is sokan vállalják az önkéntes munkákat, hogy tudják, hogy állandó életveszélyben vannak. A Brazíliából érkező hírek többsége elég ijesztő. Nem csak környezetvédelmi kérdésekben, de általános politikai témákban is.

Kővel verték agyon a budapesti állatkert teknősét

Kockakővel ütötte agyon egy ismeretlen látogató a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik görög teknősét. Az esetet a gondozók a zárás előtti állományszemle során fedezték fel, az állat sérülései olyan súlyosak voltak, hogy el kellett altatni. A rendőrség kiadta a feltételezett elkövető kameraképét.

Az állatkert azt írja közleményében, az állatnak óriási fájdalmai lehettek, mert a testét borító páncél a hasi és a háti oldalon is ujjnyi-kétujjnyi szélességben teljesen kettéhasadt és szétnyílt, és a belső szervei is súlyosan sérültek. Az eset pontos körülményeinek tisztázása érdekében csütörtök délelőtt megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit, amelyeken az elkövető és a vele együtt lévő személy is jól látható.

A felvételek alapján feltételezhetően az történhetett, hogy az elkövető a kerítésen áthajolva kivette az állatot a kifutóból, de az alighanem a kezébe piszkíthatott, ami nem ritka a teknősöknél ilyen esetben.
Ezután az elkövető keresett egy követ, és agyonütötte vele az állatot. A Fővárosi Állat- és Növénykert az ügyben ismeretlen elkövető ellent tett feljelentést a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságnál természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja miatt, és a térfigyelő kamerák felvételeit is átadták a nyomozóknak, illetve ma kora délután helyszíni szemlét is tartottak a teknősök kifutójánál - írja az Index.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitánysága 01140/1778/2019. bűnügyi számon nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen állatkínzás vétség elkövetésének gyanúja miatt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint egy 20-25 év körüli nő 2019. június 13-án 17 óra 40 perc körül Budapest XIV. kerületében, a Fővárosi Állat- és Növénykert kifutójában rádobott egy nagyméretű kockakövet egy görög teknősre. Az ütéstől a teknősnek olyan súlyos sérülései keletkeztek, hogy az állatot el kellett altatni. A feltételezett elkövetőről az állatkert biztonsági kamerája felvételt készített.

A nő 20-25 év körüli, vékony testalkatú, hosszú barna hajú, aki a bűncselekmény elkövetéskor fekete hosszú ujjú pólót, zöld színű kantáros nadrágot és sportcipőt viselt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki a képeken látható nőt felismeri, személyazonosságával, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 "Telefontanú" zöldszámán, a 107 vagy 112 központi segélyhívó számok valamelyikén - írta a police.hu.

Szardíniát felzabálják a sáskák

Komoly sáskajárás pusztít az olasz szigeten, Szardínián, a helyi média szerint ez 60 éve a legsúlyosabb rovarinvázió. A sáskák kétezer hektáros területet leptek el, pusztítják a terményt és megszállták a házakat Ottana és Orani településeken.
A BBC szerint a sáskajárás a hirtelen hőmérséklet-emelkedésnek köszönhető, ami egy hidegebb időszak után érte el a szigetet. "Milliónyi rovar van a vidéken" - közölte az olasz farmerszövetség. Művelt és műveletlen területeket is letaroltak, 12 farm szinte teljes termését elpusztították. A sáskák általában nyáron jelennek meg Szardínián június és augusztus között.

Megkezdték a tűzhalak szervezett begyűjtését Ciprus térségében

Búvárok megkezdték a ciprusi tengervizekben elszaporodott tűzhalak szervezett kiirtását, a térségben nem őshonos faj ugyanis nemcsak a Földközi-tenger biodiverzitását fenyegeti, mérge az emberekre is veszélyes.

Jason Hall Spencer, a Plymouthi Egyetem kutatója, a tűzhalak begyűjtésének segítője szerint a faj jelenti a legnagyobb veszélyt a térség biodiverzitására. "Nem tudom hangsúlyozni, milyen súlyos problémát jelent az egész Földközi-tengerre. A tűzhal a legkártékonyabb invazív faj, amellyel találkoztam. Ha nem lépünk, tartós környezeti és gazdasági károkat okoz" - idézte a kutatót a The Guardian című brit napilap honlapja.

A tűzhal antennaszerű tüskéinek szúrása mérgező, ezzel tartja távol a ragadozókat, a Dél-Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban őshonos. Mintegy két évtizede elterjedt az Egyesült Államok körüli vizekben és megjelent az Atlanti-óceánban, miután akvaristák elkezdték az akváriumokat kinövő egyedeket a tengerbe dobni.
A Földközi-tengeren először mintegy hét éve, Törökország, Izrael és Libanon környékén bukkantak fel a tűzhalak, majd Ciprusnál is észlelték őket. Három évvel később már Görögország, Olaszország és Tunézia vizeiben is előfordultak. Az Európai Unióban Ciprus lett az első védvonal az ellenük való védekezésben.

A kutató emlékeztetett arra, hogy a tűzhalnak nincs természetes ellensége, igen termékeny, havonta akár 30 ezer ikrát is képes lerakni. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, azt is, hogy páratlan étvággyal bír. "Mindent megeszik, az egyedüli mód, hogy csökkentsük számukat, a tömeges begyűjtés" - tette hozzá a kutató.
A Karib-tengeren évekkel ezelőtt sikeresnek bizonyult a faj tömeges begyűjtése.

2 tonna halászhálót halásztak ki egy görög város partjainál

Görög és holland búvárok két tonna hulladék halászhálót hoztak fel a tengerfenékről Görögország északi részén, ahol fenyegetést jelentettek a tengeri élővilágra, köztük a Földközi-tengeri csikóhalak ritka, veszélyeztetett fajaira.

A Sztratoni tengerparti térségben felszínre hozott hulladékot újra fogják hasznosítani, zoknikat, sportruházatot, úszódresszeket és szőnyegeket készítenek belőlük - közölte ma a Healthy Seas nevű szervezet, amely az az Északi-, az Adriai- és a Földközi-tengerben lévő hulladék eltakarításán dolgozik.

2013 óta a szervezet tagjai kiemeltek 453 tonna használaton kívül halászhálót a tengerfenékről. Mivel azok nem lebomló műanyagból készülnek, akár több száz éven át a tengerben maradhatnak. Mivel szinte láthatatlanok, a tengeri állatok könnyen belegabalyodhatnak.

Évente mintegy 640 ezer tonna halászhálót hagynak a tengerekben a Healthy Seas adati szerint.

A 6 holland és olasz önkéntes búvárcsoport csapata több mint 4 tonna (4000 kg) szellemhálót gyűjtött össze. Epic Ghost Net Removal Mission (Aeolian Islands - 2018. október 6-8.)

Betiltotta az EU az egyszer használatos műanyagokat

Hivatalosan is elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását ma az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa. Az új szabályok megtiltják az olyan eldobható műanyag termékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetőek.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az EU-ban:

- egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
- egyszer használatos tányérok,
- szívószálak,
- fülpiszkálók,
- léggömbök pálcikái, és
- oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Az új szabályok a hulladékok újrahasznosításáról is rendelkeznek. Így a tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A tiltás most vált véglegessé, ez volt az utolsó lépése az eljárási folyamatnak.

Az EP még tavaly ősszel hagyta jóvá a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szóló javaslatot, a döntést márciusban 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadták el, az általános ügyekkel foglalkozó tanács pedig most fogadta el hivatalosan.



Felfedezték a világot megmentő műanyagot

A tucatnyi környezetszennyezési probléma közül egyre megoldást találtak a világ legjobb koponyái: létrehoztak egy teljesen újrahasznosítható műanyagot. A polidiketoenamin - röviden PDK - molekuláris szinten szétszedhető és újra összerakható, és a minőség romlása nélkül tudnak újabb tárgyat létrehozni belőle.

EGY ÓRASZÍJKÉNT HASZNÁLT MŰANYAGBÓL KÉSŐBB TELEFONTOK VAGY BILLENTYŰZET KÉSZÜLHET

Arról viszont sehol nem írnak, hogy ez az új műanyag milyen viszonyban van az élelmiszerekkel, márpedig a világot beborító szemét igen nagy része csomagolóanyag. Ezek esetében nem elég az újrahasznosíthatóság, olyan szigorú előírásoknak kell megfelelni, hogy lehetőleg ne oldódjanak bele a táplálékunkba.

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma (DOE) alá tartozó Lawrence Berkeley Laboratórium kutatói fejlesztették ki a PDK-t, és most folytatják a munkát, hogy többféleképpen lehessen felhasználni.

Ahogy a Berkeley munkatársai magyarázták, a műanyagok sok esetben egymáshoz kapcsolódott monomerekből állnak, vagyis olyan molekulákból, amelyek nagyobb polimer láncolatokat alkotnak. A PDK monomerei teljesen elválaszthatók azoktól az adalékanyagoktól, amelyek a láncalkotást lehetővé teszik, ha a műanyag tárgyat savba áztatják.

A jövő trendje lehet a zöld tető - de megéri?

Kétségkívül jól mutatnak a zöld tetők, és városi környezetben üdítő, hogy még egy kis talpalatnyi helyet is ki tudunk használni arra, hogy némi növényt csempésszünk a betondzsungelbe. Mégis, a zöld tetők kevésbé terjednek, mint a többi környezettudatos megoldás, például a napelemek. Mi lehet ennek az oka? Érdemes zöld tetőre váltani a hagyományos helyett?

A zöld tetők rengeteg előnnyel járhatnak, ha az ember szakemberrel és szakszerűen alakíttatja ki őket. A megoldás csökkenteni tudja a lakás vagy ház fűtési és hűtési költségeit, kitolhatja a tető élettartamát, és rengeteg környezeti problémában segítséget nyújthat: segít tisztítani a városi levegőt, megszűri az esővizet, és csökkenti az áradások kialakulását.

A zöld tető tulajdonképpen úgy készül, hogy a hagyományos tetőre egy leszigetelt, mesterséges földréteget helyeznek, amin a növények megélnek. Ez a szigetelés általában felmelegített, gumírozott aszfalt, vagy egy hideg szintetikus gumiréteg - ez akadályozza meg azt, hogy a nedvesség átjusson, és megrongálja a tetőt. A membrán fölött egy kavicsos vízelvezető réteg található, majd egy szűrőszövet következik, aztán a földréteg.

Egy ilyen tetővel nincs sok dolga az embernek: kifejezetten olyan növényeket használnak rá, amik nagyon jól bírják a szárazságot, így tulajdonképpen elég nekik az esővíz, nem igényelnek extra törődést.

Nem lehet azonban mindenhová ilyen megoldást építeni. Az első fontos pont, hogy a tetőnek laposnak kell lennie, vagy legalább is 30 foknál ne dőljön meredekebben. A hagyományos, régi építésű otthonoknál azt is számításba kell venni, hogy a tető elbírja-e az extra súlyt. Nem érdemes saját módszerekkel megoldani, mindenképpen szakemberre kell bízni a felszerelést, ennek is van plusz költsége.

Kevés szó esik róla, de kutatások kimutatták, hogy a zöld tetők a napelemek hatékonyságát is képesek növelni, ezért ha tényleg környezettudatos házat akar az ember, egy zöld tető csak segíthet a projektben: a hűsítő hatása ráerősít a napelemek elektromos áramtermelésére. A zöld tető mindenképpen olcsóbb, mint egy napelemes rendszer, de természetesen nincs annyi előnye, hiszen nem termel elektromosságot, a hűtési és fűtési szezonban tud segíteni. Ha a házunk alkalmas arra, hogy legyen rajta ilyesmi, és környezettudatosak szeretnénk lenni, érdemes rá beruházni - már csak azért is, mert a ház körüli levegő mindenképpen tisztább lesz, mint korábban.

Állatvédő hungarikum a kérészvédő fénysorompó

A Duna mentén élők az elmúlt nyár példátlan méretű kérészrajzásait követően már mind megismerkedhettek a dunavirág nevével. A védett rovarfaj, melynek természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint, 2012 óta gyönyörködtet tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. Az állatok érdekében - elsőként a világon -kérészvédő fénysorompó épült Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídon.

A dunavirág vízben fejlődő lárvái korábban is éltek a Dunában, de a vízszennyezések és a kedvezőtlenebb táplálékviszonyok miatt közülük csak kevesen élték meg a felnőttkort. A hófehér megjelenése miatt fehérkérésznek is nevezett rovar újkori térhódítása nem csak örömet, hanem korábban nem létező természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz. Mindennek hátterében a rovarfaj jellegzetes szaporodási viselkedése áll. A dunavirág szaporodása nyáron, 3-4 hetes rajzási időszakban történik alkonyat után. Ekkor a kifejlett lárvák felúsznak a folyó felszínére, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A hímek egy újabb vedlést követően párosodnak a nőstényekkel, amelyek a párzás után hatalmas, gyakran több százezres rajokba szerveződve kezdenek el repülni a Duna felett a folyásiránnyal szemben. A nőstények folyamatosan haladnak a folyó közepe fölött, majd néhány kilométernyi repülés után leereszkednek a vízfelszínre és lerakják petecsomóikat. A petecsomókból kiszabaduló peték lefelé sodródva érik el a mederaljzatot, ahol a következő év tavaszán kelnek ki belőlük a lárvák. A nőstények petézést megelőző, folyásiránnyal szembeni repülésének két célja van. Az egyik az, hogy lerakott petéik az elsodródás miatt nagyjából oda jussanak, ahol az előző lárvageneráció is élt, másrészt pedig az, hogy a tovarepülő kérésznőstények messzebbre elkalandozva újabb folyószakaszokat és a Dunába torkolló kisebb folyókat is benépesíthessék utódaikkal.

A kérészek repülését a Duna folytonos optikai jele, a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény irányítja, amely a hidak előtt hirtelen eltűnik a vízfelszínen megjelenő hídtükörkép miatt. A kérészek ezzel elveszítik a repülésüket vezérlő iránytűjüket és óriási, egyre növekvő tömegben feltorlódnak a híd előtt. A rovarokat erősen vonzzák a mesterséges fények, így a tanácstalan állatok a vízfelszínt elhagyva felrepülnek a híd lámpákhoz. Itt a milliónyi kérész örvénylő táncba kezd, melynek végén a halálosan kimerült egyedek az útra leszállva kitojják petecsomójukat és elpusztulnak. Egy-egy ilyen éjszakai rajzást követően milliószámra borítják a védett dunavirágok a híd aszfaltját. A rovarok teljesen értelmetlenül pusztulnak el, mert petéiket nem tudják lerakni a vízbe, így utódgenerációjuk is nagymértékben sérül. A jelentős, akár több milliárd forintos természetvédelmi kár mellett, amely károsan hat a Duna élővilágára és anyagforgalmára, új veszélyhelyzetek kialakulásával is számolni kell a fentiekben leírt jelenség miatt. Az úton eltaposott kérésztetemek csúszóssá teszik az útfelületet, ami veszélyessé teszi a kerékpáros és autós közlekedést egyaránt. Vizsgálataink során mi magunk is láttuk kerékpárosok elesését és személygépkocsik irányíthatatlanná válását a hirtelen csúszóssá váló út miatt. A kérésztetemek által felhalmozódó holt szerves anyag pedig közegészségügyi kockázatot is jelent. Rajzási időszakban többször is előfordult már, hogy az esőzések után berohadó rovartetemek miatt dögszag lengedezte be a környéket. A kialakult jelenség önmagában is problémát jelent, de a patkányok idevonzásával még közegészségügyi gondot is okozhat.

Mindezek alapján módfelett kívánatosnak tűnt egy olyan hatékony eszköz beüzemelése és működtetése, amely képes megakadályozni a kérészek tömeges megjelenését Tahitótfalunál a Kis-Duna hídon.

Több éve folytatott kísérleteink eredményeként állíthatjuk, hogy megtaláltuk ezt az eszközt, amelynek megvalósítását az idei évtől egy kormányzati pályázat (Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj) is támogatja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Tahitótfalui Önkormányzat, a Magyar Közút NZrt. és az ELMŰ összefogásával létesülő védőrendszer két részből áll. Az egyik maga a fénysorompó, mely a híd pilléreire folyásirányban felszerelt és a víz felé irányított két nagyfényerejű kék lámpából áll. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat a lámpa előtt tartsa és megakadályozza felrepülésüket a hídra. Különböző hullámhosszú (színű) fényekkel kísérletezve állapítottuk meg, hogy a dunavirágot leginkább a kék fény vonzza, ezért alkalmazunk ilyen fényforrásokat. Attól nem kell tartani, hogy a fénysorompó túlterhelődik, azaz olyan sok kérészt csapdáz, hogy azok végül mégis feljutnak a hídra, mert amikor a kérésztömeg eléri a vízfelszínt, akkor az egyedek elsodródása miatt csökken a befogott kérészek mennyisége. A fénysorompó annál hatékonyabban tudja ellátni feladatát minél kevésbé hat a kérészekre a hídlámpák vonzó fénye. Ezért a védőeszköz kialakítása mellett szükséges a hídvilágítás átalakítása is. Ennek során olyan energiatakarékos, a jelenleginél sokkal olcsóbban működtethető lámpák kerülnek felszerelésre, amelyek fényerőssége is szabályozható. Ezen fényforrások költségének cseréjét és üzemeltetését Tahitótfalu Önkormányzata magára vállalta.

Ezzel érhető el, hogy a 3-4 hetes rajzási időszakban naponta 4 órán keresztül a fényforrások a hatóságok által is jóváhagyott kisebb fényerősséggel működjenek. Ily módon ebben a 20 órától 24 óráig tartó időszakban is megfelelő lesz a közvilágítás, ugyanakkor a fénysorompó is kellő hatékonysággal tudja majd ott tartani a kérészeket a Duna fölött. A fénysorompó hídpillérekre való felszerelésére április 24-én és 25-én megtörtént és hamarosan megkezdődik a hídvilágítás korszerűsítése is. Így az augusztus elejétől várható rajzási időszakban már harcra készen állhat a teljes rendszer, amely a világon elsőként Tahitótfalun kerül kialakításra. Ez azért is számít jelentős eredménynek, mert a "dunavirág probléma" Európa több nagyobb folyójánál megjelent az elmúlt 10-15 évben.

Ha valaki további információkat szeretne megtudni a témáról, annak a "Dunavirág mentőakció" című 50 perces természetfilm megtekintését ajánljuk a https://filmdzsungel.tv/dunavirag_mentoakcio/ weboldalon.


Beindult a tavaszi kullancsinvázió

Tavasszal egyre jobb az idő, a hőmérséklet emelkedésével az emberre és házi kedvencekre is veszélyt jelentő vérszívó kullancsok egyre nagyobb számban vannak jelen a környezetünkben. Riasszuk a vérre éhező kullancsot, ha már bennünk van, ki kell szedni!

A hiedelmekkel ellentétben nem csak erdőben, de kiskertben vagy a panelházak zöldövezeteiben, tóparton, játszótéren is elszenvedhetjük a paraziták csípéseit. Egyre gyakoribb, hogy egy egyszerű kullancscsípés által komoly betegségeket lehet elkapni, éppen ezért érdemes megelőzni a bajt.Ránk pottyanhat, fűszálról a nadrágszárra kapaszkodhat, szél által ránk röppenhet egy - egy kullancs. Egyesek szerint a fokhagyma, petróleum, különböző illóolajok is hatásosak a kullancsok ellen. A népi praktikák helyett lehetőség szerint alkalmazzuk azokat a szereket, melyeket rovarriasztásra a kereskedelmi forgalomban meg lehet vásárolni. Állataink is veszélyben

Az emberek mellett komoly veszély leselkedik a kullancsok által a házi kedvenceinkre is. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője évtizedek óta nagy gondnak érzi az utcáról mentett védencek kullancs, bolha, atka, rüh mentesítését. A kóbor állatokon a paraziták gyakran durva mennyiségben vannak jelen, számukra az állatgyógyászatban használatos irtó és riasztó vegyszerek a leghatékonyabbak. Az állatokra a fűben, vízparton, és egy egyszerű séta alkalmával is rátelepedhet a kullancs, melyekből akár a lakás szőnyegeire is potyogtathat. Megelőzést kutyák és macskák részére nyakörv, riasztó cseppek és tabletták alkalmazásával, riasztó aerozollal, sampon révén is eszközölhetünk.



Rengetegen vásárolnának környezetbarát tisztítószereket, de nem tudják hol és hogyan!

Az emberek 90 %-a egyetért azzal, hogy egészségünk, és a környezet védelme miatt kevesebb vegyszert kellene hasznunk. A fogyasztók 65%-a tart attól, hogy a vásárolt tisztítószer káros a környezetre.

A környezettudatos háztartási vegyszerhasználatról végzett országos felmérést a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE). A kutatás két körben folyt: országos reprezentatív mintán, illetve a Tudatos Vásárlók Egyesülete támogatói és követői között, akiknél már meghonosodott a környezettudatos szemlélet. A TVE kutatása rámutatott: országosan tízből kilenc ember egyetért azzal, hogy saját és gyermekei egészsége, valamint a környezet védelme miatt kevesebb vegyszert kellene használnia az embereknek. A fogyasztók - a válaszadók 65%-a - tartanak attól, hogy a vásárolt tisztítószer káros a környezetre.A környezetért és az egészségért érzett aggodalom 0egyelőre kevésbé jelenik meg a vásárlói döntésekben. Ennek egyik fő oka, hogy vásárláskor nehezen hozzáférhetőek, nem észrevehetőek az ökocímkés termékek. A magyarok 30%-a nem találkozott még ökocímkés termékkel. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a legtöbb árusítóhely nem helyez hangsúlyt a környezetbarát, ökocímkés termékek megjelenítésére, pl. nem emeli ki a polcokon vagy az ajánlatok között. "A megfelelő termék-kihelyezéssel új fogyasztói rétegeket szólíthatnának meg a kereskedők, a kutatásunkból például az derült ki, hogy a nők és az általános iskolás gyereket nevelő szülők körében többen találkoztak már a címkével, valószínűleg azért, mert ők kifejezetten keresik is ezeket" - magyarázza Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.A környezetbarát tisztítószerek használatában szintén gátló tényező a negatív előítélet: az emberek 28%-a drágábbnak gondolja az ökocímkés háztartási vegyszereket. Az ökocímkés szerek ára valóban széles skálán mozog, de mára több kereskedelmi márkás tisztítószernek létezik átlagos árú környezetbarát, ökocímkés változata - ezek a nagyobb drogériákban, kereskedelmi láncokban elérhetők. Szintén cáfolja az előítéletet, hogy az ilyen szereket használó, tehát valós élménnyel rendelkező, környezettudatos fogyasztóknak csupán 3%-a gondolja drágábbnak az ökocímkés termékeket. Program a környezetbarát és veszélytelen háztartási tisztítószerek népszerűsítéséreA Tudatos Vásárlók Egyesületének célja, hogy a fogyasztókkal együtt tegyen a piac zöldítéséért. Ezért 2019-ben Green & Safe LIFE-styles néven programot indít, hogy a környezet- és egészségtudatos fogyasztók könnyebben megtalálják, értékeljék és kiválasszák a nekik megfelelő, környezetbarát és az egészségükre veszélytelen háztartási tisztítószereket. A Green & Safe LIFE-styles keretében a Tudatos Vásárlók Egyesülete a termékeket értékelő telefonos applikációt hoz létre, teszteket publikál, valamint háztartászöldítő közösségi programot indít útjára. A termékinformációs publikációk lefedik a leggyakrabban használt (öko) tisztítószereket: mosószerek, mosogatószerek, általános tisztítószerek, ablak-, WC-, padló-, bútor- és szőnyegtiszítószerek.A Piaci Jelentések szerint is nő a kereslet a fenntartható termékek és szolgáltatások irántAhogy a Tudatos Vásárló Piaci Jelentések is összefoglalták, a tudatos fogyasztás szinte minden piaci szegmense nőtt az elmúlt években. A biotermékek éves forgalma közel duplájára nőtt az elmúlt négy évben. "Hasonló növekedésre számítunk a környezetbarát tisztítószerek piacán is, mert az embereknek fontos a környezet- és egészségvédelem, de több segítségre van szükségük a jó döntésekhez. A környezettudatos fogyasztókért folytatott piaci versenyt azok a gyártók és kereskedők fogják megnyerni, akik elsőként lépnek, bővítik és láthatóvá, könnyen elérhetővé teszik a környezetbarát tisztítószereket kínálatukban" - teszi hozzá Gulyás Emese.

A Sajó-völgy levegőminőségének javítása nem tűr halasztást!

Rendkívüli hónapokon vannak túl a Sajó-völgyben élők, a zóna a szmoghelyzetek tekintetében Magyarország legkritikusabb területeinek egyike. Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban van az Európai Bizottság kérelme, melyet Magyarország ellen indított a PM10 (szálló por) jogsértés ügyében.

1./ A fűtési szezon levegőminőségi adatainak ismertetése.
A 2018. november 1. és 2019. március 31. közötti fűtési szezon elkeserítő adatokkal szolgált. A szállópor szennyezés Miskolc legforgalmasabb pontján, a Búza téren 2018 utolsó három hónapjában 44 alkalommal, 2019 első három hónapjában 39 alkalommal lépte túl az 50 mikrogramm/m3 egészségügyi határértéket. Köztudott, hogy ez a szám nem léphetné túl az évi 35 napot! Négy, illetve öt esetben pedig a 100 mikrogramm/m3-es riasztási küszöbértéket is meghaladta a szállópor mértéke. A "Mordort" idéző állapot a sajószentpéteri, kazincbarcikai adatsorokra is jellemző volt.
A Sajó-völgy földrajzi adottságai miatt a máshol problémát nem okozó meteorológiai körülmények, itt az egyébként hasonló kibocsátások esetén is kritikus állapotot jelentenek, és komoly egészségügyi hatást okoznak, ahogyan azt a tüdő és légzőszervi megbetegedések száma is igazolja. A földrajzi elhelyezkedésen és a meteorológiai körülményeken változtatni nem lehet, ezért a kibocsátó források körét jóval pontosabban kell az eddigiekhez képest meghatározni, és ennek tekintetében sürgős kibocsátás-korlátozó intézkedéseket kell hozni.
A fentiek is igazolják, hogy a jelenlegi levegőtisztaságvédelmi intézkedési terv a Sajó-völgyben nem felel meg a követelményeknek, ami miatt a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély már 2019. januárjában a környezetvédelmi hatósághoz fordult, kérve annak soron kívüli felülvizsgálatát. A civil szervezetek észrevételeit a BAZ Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatala, mint környezetvédelmi hatóság indokoltnak tartotta, ezért arról adott tájékoztatást, hogy 2019. első felében megkezdi a "Sajó völgye" kijelölt zóna levegőminőségének javítására készült 2016-os intézkedési Program felülvizsgálatát, melyben a Levegő Munkacsoport szakmai észrevételeire, javaslataira számítanak - szól a hatóság 2019. februári tájékoztatása.

A friss számlálás szerint nőtt a túzokállomány

A március 28-án lezajlott túzokszámlálás keretében összesen 578 túzokot regisztráltak a Körös-Maros Nemzeti Parkban és térségében. A számlálást a Túzok Life Program keretében, ugyanebben az időpontban bonyolították le Ausztria, Németország, Románia és Magyarország egyéb területein is.

Hazánkban immár 28 esztendeje, 1991 óta végeznek szinkronizált (egyidejű) túzokszámlálást, melyben elsősorban a nemzeti parkok szakemberei, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai és önkéntesei vesznek részt. A számlálásokat évente két alkalommal, januárban és március végén, vagy április elején végzik. A téli időszakban a madarak a repceföldeken koncentrálódnak, így sokkal könnyebb a számbavételük, mint tavasszal, amikor már szétszóródnak.A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül három helyen él jelentősebb túzokállomány: a Dévaványai-Ecsegi pusztákon (ez a legnagyobb), a Kis-Sárréten és a Csanádi pusztákon. A túzokos szakemberek tehát a mostani számláláskor is ezt a három helyszínt keresték fel. Dévaványa térségében 480, a Kis-Sárréten 77, a Csanádi pusztákon pedig 21 példányt számoltak. Mivel a Kis-Sárrét ökológiai szempontból egységet képez a nagyszalontai élőhelyekkel, így az ott számolt 12 túzokot is meg kell említeni.Az adatokból kiderül, hogy a Kis-Sárréten a korábbi évekhez viszonyítva jelentős állománynövekedés történt. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon szintén több volt most a túzok, mint 2018 tavaszán. Összességében a hazai túzokállomány mintegy 40 százaléka él a Körös-Maros Nemzeti Parkban és térségében.

Az igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja (Dévaványa) idén is szervez szakvezetéses túrákat az április végéig tartó túzokdürgési időszakban. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon megfigyelhetik, sőt lencsevégre is kaphatják a dürgő túzokkakasokat. Szeretettel várják a természetbarátokat a május 4-én megrendezendő IV. Túzokfesztiválra is, melynek helyszínéül szintén a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont szolgál.

Natúrpark lett a Szigetköz

Egy éve a földművelésügyi miniszter elfogadta a szlovák-magyar határon átnyúló "Szigetköz-Zitny ostrov Natúrpark/Nemzeti park" szigetközi területekre vonatkozó megalapozó szakmai háttértanulmányt és aláírta a Szigetköz Natúrpark címbirtokosság oklevelét. Egy évvel a Szigetköz után Zselicben is natúrparkot avattak.

"A Szigetköz az ezer sziget országa, ebben a natúrpark a természet, a táj és az abban élő ember harmóniája, összhang a tájban." - hangsúlyozta dr. Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke a 2018 március 27-i eseményen. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 26 évben felhalmozott, most hasznosuló tudáskincs, előkészület és megbeszélések sorozata előzte meg azt a koncepciót, ami alapján Szigetköz most elnyerte a natúrpark címet.A Szigetköz Natúrpark 26 település összefogása, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának gesztorsága mellett. A kitűzött cél megvalósítása érdekében együttműködő szakmai partner a megyei önkormányzat, a megyei közgyűlés, a Szigetköz Turizmusáért Egyesület, a Szigetköz-Mosoni-sík Leader Egyesület és a Pisztráng Kör Egyesület, valamint folyamatosan csatlakoznak újabb szervezetek. Dr. Pető Péter kiemelte: látható natúrparkot szeretnének, aminek előnyeit az itt élők és az ide látogatók egyaránt élvezik. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt negyed évszázadban politikusok és civilek sokan segítették megtartani a Szigetköz zászlaját, ami sokszor megbillent. Kitartó munkájuk eredménye a cím elnyerése. Ám mint fogalmazott: a Szigetköz végtelen történetében ez is csak egy stáció. Tovább kell adnunk ezt az örökséget és megőrizni a jövő generációknak."Több évtizedes összefogás eredménye a Szigetközben a natúrpark cím elnyerése." - hangsúlyozta dr. Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Elmondta: ez a tizedik natúrpark Magyarországon, amik így már hazánk területének mintegy hét százalékát fedik le. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nemzeti parkokkal ellentétben a natúrparkok alulról jövő kezdeményezéssel alakulnak ki. Az adott területen lévő települések és az ott élők összefogásának és elszántságának eredménye. A politikus hozzátette: korábban kevésbé volt szabályozott a cím odaítélése, ám az elmúlt években történtek előrelépések ezen a területen. Céljuk, a natúrparkok jogi szabályozása, egy önálló jogszabály megteremtése. Tóth Péter, Lipót polgármestere a térség településvezetői képviseletében méltatta a natúrpark cím megszerzésének fontosságát és beszélt a Szigetköz értékeiről. Hangsúlyozta: meg kell őrizni ezeket az értékeket a jövő generációknak.
Széles Sándor megyei kormánymegbízott arról beszélt, az elmúlt negyed évszázad alatt sokan akarták már felülről megmondani, hogy mi jó a Szigetköznek anélkül, hogy az itt élőket megkérdezték volna. Most azonban eredményre vezethet az alulról jövő kezdeményezés és összefogás.
Berényi József, a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnöke a Csallóköz és Szigetköz érdekében létrejött határ menti együttműködés fontosságát emelte ki, ami mint mondta: az uniós forrásoknak köszönhetően már arról is szól, miként tudják közösen fejleszteni a térséget.

Az eseményen adta át dr. Nagy István, országgyűlési képviselő, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a natúrpark címbirtokosságot igazoló oklevelet dr. Pető Péternek. Az államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: a Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet a térség specifikus problémáiban érdekképviseletre és lobbi tevékenységre is. Ilyen például a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás, továbbá a mértéktelen turizmus természetkárosító hatásainak csökkentése. A pályázat megvalósítása során erősödhet Szlovákiában és Magyarországon a Szigetköz-Csallóköz térségében tevékenykedő állami és civil természetvédelmi és környezetvédelmi, továbbá turisztikai szervezetek együttműködése is.

Egy évvel a Szigetköz után Zselicben is natúrparkot avattak.

Már tizenhárom natúrpark működik hazánk területén. Tizennégy somogyi település összefogásának köszönhetően létrejött ugyanis a Zselici Ezüsthárs Natúrpark. Az ünnepélyes címátadó ünnepséget 2019 márvius 29-én tartották Kaposmérőn. Részletek >>>

Foltos szalamandra az év kétéltűje 2019-ben

Hűvös erdeink egzotikus megjelenésű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. Hazánk egyik legtetszetősebb, rendkívül fotogén kétéltűjére napjainkban számos veszély leselkedik- akár a hobbiállattartók is lehetnek gyilkosok.

A foltos szalamandra a legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk, más állattal gyakorlatilag összetéveszthetetlen. Hasa általában szürke, háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. A középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdeink lárvanevelésre alkalmas vizei közelében él. Legnagyobb állománya az Északi-középhegységben található a Börzsönytől a Zemplénig, 200-300 méteres tengerszinttől felfelé. A foltos szalamandra Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.A szalamandrára napjainkban számos veszély leselkedik.

Közvetlenül fenyegeti a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta vizű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása. Élőhelyeinek szárazodása csökkenti fennmaradásának esélyeit. A tarvágások a kifejlett szalamandrák párás mikroklímájú élőhelyeit számolják fel. A lárvalerakáshoz készülődő, lassú mozgású nőstények tavasszal fokozott veszélynek vannak kitéve az egyre sűrűbb úthálózat miatt. Korábban a szalamandrát előszeretettel gyűjtötték terráriumi tartás céljából is, ez a szokás manapság már nem jellemző.

A foltos szalamandrára leselkedő legfőbb veszélyt a világszerte több helyen felbukkanó szalamandraevő kitrid gomba (Batrachochytrium salamandrivorans) jelenti, ami a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el Európába. A kórokozó az állatok testfelületén elszaporodva fekélyeket okoz, a bőr hámlásnak indul, és az állat rövid időn belül elpusztul.
Habár hazánkban a kór ez idáig nem ütötte fel a fejét, a kórokozó terjedésének megállítása érdekében Magyarországon 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) forgalmazása, tartása és tenyésztése.Ezen fajok 2017 júliusa előtt beszerzett egyedei életük végéig még megtarthatóak, de szaporításuk már illegálisnak minősül.A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya  (MME KHVSZ)rendkívül fontosnak tartja a B. salamandrovirans terjedésének megakadályozását, ezért minden hobbiállattartót arra kér, hogy tartózkodjon a potenciális hordozók akvaterráriumi tartásától. A gomba víz útján és az állattartáshoz használt segédeszközökön megtelepedve is kijuthat a szabadba, beláthatatlan természeti károkat okozva.Az Év kétéltűje program keretében az MME KHVSZ 2019 során az ország több régiójában tervez felméréseket az esetleges gombafertőzés korai észlelése érdekében, valamint szórólappal, poszterrel, vándorkiállítással, kirándulásokkal és iskolai előadásokkal is segíteni kívánjuk a lakosság ismereteinek bővítését a foltos szalamandrára vonatkozóan. Kampányunkat az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával hajtjuk végre.

Levegőminőség javításra és a pannon gyepekre ad pénzt az EU

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter.

A projektek együttes költségvetése meghaladja a 10,5 milliárd forintot. A programok megvalósítása 2019 januárjától kezdődhet meg.A tárcavezető tájékoztatása szerint a környezetvédelmi integrált projekt (HungAIRy) a levegőminőség javítását célozza 8 magyar régióban a levegőminőségi tervek végrehajtásának elősegítésével. A pályázat olyan településekre terjed ki többek között, amelyek a szállóporra (PM10), valamint nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó európai uniós határérték túllépés miatt kötelezettségszegési eljárásokban érintettek. A projekt időtartama 8 év, teljes költségvetése pedig 5,2 milliárd forint - közölte a miniszter.Nagy István hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi integrált projekt (GRASSLAND-HU) a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését szolgálja az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával. A miniszter jelezte, hogy a projekt átfogó célja a természetes és természet-közeli gyepeink értékeinek megőrzése és helyreállítása. A program teljes költségvetése mintegy 5,5 milliárd forint, időtartama pedig szintén 8 év.
A miniszter kiemelte, hogy a pályázatokhoz a hazai önrész finanszírozását 5,8 milliárd forintnyi költségvetési támogatás révén biztosítja a kormány.A projektek végrehajtási feladataiért az Agrárminisztérium háttérintézménye, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. felel. A programok megvalósításában emellett számos önkormányzat, nemzeti park és egyéb szervezet is részt vesz.A LIFE integrált projektek keretében lehetőség és egyben szükség is van arra, hogy más programok forrásait bevonják, illetve a projektek által mobilizálják, így a tervezett két program fejlesztéseinek köszönhetően összesen mintegy 180 milliárd forint értékű, környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló beruházás valósulhat meg Magyarországon - ismertette tegnap Nagy István.

Turisztikai látogatóközpont épül a Kis-Balatonnál

A Kis-Balaton a hazai természetvédelem emblematikus helye, ahol egy teljesen formabontó, mégis tájba illő, külső energiaforrást nem igénylő látogatóközpont kivitelezése kezdődik meg, földtakarással és növényekkel a tetején, napelem-parkkal, talajszondás fűtési rendszerrel - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a létesítmény tegnapi alapkőletételén Fenékpusztán.

A Kis-Balaton Látogatóközpont megépítését és a Fekete István Emlékhely fejlesztését magában foglaló projekt 1,2 milliárd forintos uniós támogatással valósul meg.
Az államtitkár kiemelte, mára a hazai ökoturizmus legjelentősebb tényezőivé váltak a nemzeti parkigazgatóságok. Ezek működtetik a felét a mintegy 700 magyar ökoturisztikai létesítménynek, éves szinten 1,6 millió regisztrált és ennél sokkal több nem regisztrált látogatót vonzva túraútvonalaikon, tanösvényeiken. Az elmúlt 6-8 évben 50 százalékkal nőtt az érdeklődés ezen látogatóhelyek iránt - tette hozzá.Az államtitkár arról is beszámolt, hogy 2020-ig az ország tíz nemzeti parkja több mint 60 milliárd forint uniós támogatáshoz jut beruházásaira, amelynek révén mintegy 100 ezer hektáron javulhat a természeti környezet állapota. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság - amelynek területén épül meg az új látogatóközpont - összesen 5 milliárd forintnyi támogatásban részesülhet a KEHOP és a GINOP forrásaiból a projektjei megvalósításához.Manninger Jenő a térség országgyűlési képviselője, Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt, hogy régi vágya a térségnek a Kis-Balaton részben még rejtett kincseinek jobb bemutatása. "Az új látogatóközpont jó helyen, jó feltételek közt valósulhat meg, közel a turistaáramlathoz, így bekapcsolódhat a térség aktív turizmusába is szárazföldön és vízen egyaránt" - fogalmazott, utalva a Hévízi-csatorna közelségére.

Puskás Zoltán a projektgazda Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, folyamatosan nő az érdeklődés a térség iránt, miközben a látogatók fogadására már régóta alkalmatlan a meglévő infrastruktúra. A tervek szerint 2020 június közepéig épül meg a Kis-Balaton kapujának is nevezhető új látogatóközpont a Vönöczky Schenk Jakab kutatóház szomszédságában, mintegy 1300 négyzetméteren, moziteremmel. Lesznek kültéri attrakciók, köztük játszótérrel. A projekt részeként a Diás-szigeti Fekete István emlékház mellett felújítják a Matula-kunyhót, és sor kerül eszközbeszerzésekre is."

A norvég partokat 67 tonna higany veszélyezteti

Szivárgásmentes burkolattal fednék be azt a II. világháborús német tengeralattjárót, amely még a norvég partoknál süllyedt el. Az elsüllyedt jármű fedélzetén 67 tonna mérgező higany található.

A norvég kormány terve szerint 2020-ra elszigetelnék a roncsot és 47 ezer négyzetméteren a tengerfenéket a környezettől, hogy így védjék meg az esetleges szivárgástól. Ez átszámítva 10 milliárd forintjába kerülhet Norvégiának, de az akciót még jóvá kell hagynia a parlamentnek.

Az U-864-es tengeralattjáró 150 méter mélyen fekszik a tengerfenéken Norvégia nyugati partjainál, Fedje-szigetnél, Bergentől nem messze. Az egykori német búvárhajót egy brit tengeralattjáróról kilőtt torpedó tépte ketté, a maradványokra 2003-ban bukkantak halászok.

Környezetvédők és a környékbeli lakosok nem tartják kielégítő megoldásnak a roncs és környezetének beburkolását, ők a tengeralattjáró kiemelését és a benne lévő higany eltávolítását követelik a kormánytól. A kiemelést a megtaláláskor ellenzékben, jelenleg kormányon lévő pártok annak idején meg is ígérték, de most vizsgálatokra hivatkozva azt mondják, hogy a higannyal teli tengeralattjáró felszínre hozatala túlságosan kockázatos lenne.



Minden autós álma: kitalálták a vegyszerek és energia nélkül működő fagymentesítést

Az amerikai Virginia Tech műszaki egyetem kutatóinak elsőként sikerült kifejleszteniük egy olyan, vegyszerek és energiafelhasználás nélkül működő fagymentesítő technológiát, amely állításuk szerint korlátlan ideig képes egy felület 90 százalékát szárazon és jégmentesen tartani . A fagyás jelentette problémát évek óta próbálják megoldani a kutatók. A hagyományos jégtelenítési módszerek közé tartozik a fagyásgátló vegyszerek használata és az olyan energiaigényes megoldások, mint a fűtés. Újításnak számítanak az olyan speciális borítások, amelyek védenek a fagyás ellen, ám ezek a burkolatok nem tartósak és könnyen lekopnak. "Mi azonban a jég egyedülálló kémiáját használjuk fel a fagyás kivédéséhez" - magyarázta Farzad Ahmadi, az egyetem doktorandusza, aki az ACS Applied Materials & Interfaces című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. A kutatók mikrobarázdák hálózatát alakították ki egy apró, kezeletlen alumíniumlapon. Ezek a mikrobarázdák alkotják a felület "beáldozott részét (mindössze 10 százalékát), amelyre a jégképződés korlátozódik, olyan alacsony nyomású zónákat kialakítva, amelyek kivonják a nedvességet a levegőből, biztosítva, hogy a felület maradék 90 százaléka teljesen száraz és jégmentes maradjon még fagypont alatti hőmérsékletű, nyirkos környezetben is.

Jonathan Boreyko, az egyetem munkatársa szerint a fejlesztés valódi ereje abban rejlik, hogy mivel maguk a jégcsíkok "végzik a munkát", a technológia bármilyen felületen alkalmazható. Részben ennek köszönhető, hogy hasznosítani lehetne nem csak autók szélvédőjén, hanem a repülőgépek szárnyán is. (Utóbbi esetben nem csak egy unalmas feladatról van szó: a jégmentesítő folyamat szükségessége hideg időben/területen rengeteg késést okoz, amely az utasok számára kellemetlenséget, a légitársaságoknak pedig kevesebb bevételt és több költséget jelenthet.) Az új módszerrel továbbá csökkenteni lehetne a hagyományos jégtelenítési módszerek környezetre gyakorolt káros hatásait. Ahhoz, hogy egyetlen repülőgép szárnyait egyetlen útra fagymentesítsék, több ezer liter vegyszerre van szükség. A vegyi anyagok aztán a talajvízbe kerülnek, vagy apró cseppecskék formájában szétszóródnak a levegőben.                                                                                                                                                                 Forrás: hvg.hu

Felfedeztek egy átlátszó gélhalat

Tudósok egy új halfajtát fedeztek fel az óceán mélyén, az Atacama-árokban, 7,5 kilométeres mélységben.

Méghozzá egy nagyon különleges új halfajtát, abban a mélységben ugyanis az életkörülmények nem éppen olyanok, mint amilyet bármilyen állat el tudna viselni. Koromsötét van, a víz hőfoka 2 fokos, a víznyomás pedig olyan nagy, mintha egy 800 kilós súly nehezedne az ember kisujjára.

Ennek ellenére, Alan Jamieson kutató szerint egy egész rakás kis halat találtak a különleges kameráikkal. Volt köztük pink, kék és lila színű is. 20-25 centiméter nagyságúak voltak, nem volt semmilyen hártyájuk, sőt, átlátszóak voltak. A testükben pedig alig voltak szilárd pontok, max a fülcsontjuk és a fogaik.

A halak egyfajta gélszerű anyagból álltak, ami fontos is, különben a nyomás összeroppantaná őket. Ez amúgy azt is jelenti, hogy ha felhoznák őket a felszínre, a nyomás nélkül, ami összetartja a testüket, egyszerűen szétesnének.



Az egészségesebb étrend segít csökkenteni a vízfelhasználást

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

"Az a fő üzenet, hogy ha egészségesebben kezdünk táplálkozni, akár hússal, akár húsmentesen, attól nemcsak egészségesebbek leszünk, hanem jelentősen csökken a vízfelhasználásunk is" - idézte a BBC Davy Vanhamet, az Európai Bizottság Joint Research Center (JRC) kutatóintézetének munkatársát.Az élelmiszer-fogyasztás miatti vízfogyasztás naponta (!) fejenként:
2757 liter Nagy-Britanniában,
2929 Németországban és
3861 Franciaországban.

Aki egészségesebb, húsevő étrendre vált, 11-35 százalékkal csökkentheti az élelmiszerek miatti vízfelhasználást. Aki a húst elhagyja és helyette halat eszik, az állati zsírok helyett növényi olajat használ, az 33-35 százalékkal mérsékli a vízfogyasztást, aki pedig egyáltalán nem eszik húst és egészséges vegetáriánus étrendet követ, az 35-55 százalékkal mérsékli a vízlábnyomot.

A világ édesvízkészletei ma is szűkösek, azonban a népesség növekedésével és a klímaváltozással a probléma még súlyosabbá válhat. A lakossági víztakarékosság módjai (gyorsabb zuhanyozás vagy a vízcsap elzárása fogmosás közben) közismertek, kevesebbet tudni azonban arról, hogy mennyi víz folyik el az élelmiszer előállítása közben. Az állattenyésztés nagyon vízigényes, az olajok, zsiradékok és a cukor gyártása is, azonban a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez lényegesen kevesebb vízre van szükség. "Egyes országokban a fejenként napi 3000-4000 liter élelmiszeripari vízfelhasználás hatalmas szám, ha az otthoni közvetlen vízfogyasztással vetjük össze" - mutatott rá Vanham.

A Nature Sustainability című tudományos lap aktuális számában közzétett eredmények a vizsgált három országban - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - hasonlóak. A kutatók szerint ez alátámasztja, hogy az európaiak túl sok húst, cukrot és zsírt fogyasztanak, azonban nem esznek elég gyümölcsöt és zöldséget.
A kutatás során vizsgálták az élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiséget, alapul véve a jelenlegi és az ajánlott egészséges étrendek összetételét. Elismerték, hogy nem elég arra ösztönözni az embereket, hogy változtassanak az étrendjükön, szükség van egy sor olyan intézkedésre is, mint az egészségtelen élelmiszerek adójának emelése vagy a tájékoztatás javítása a termékek címkéin.

MIT: Az atomenergia még egy ideig velünk marad

Úgy tűnik, egy darabig még nem inthetünk búcsút az atomerőműveknek - legalábbis akkor semmiképpen sem, ha egyszerre szeretnénk csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és elegendő áramot biztosítani a Föld egyre energiaéhesebb lakossága számára, olvasható a massachusettsi műszaki egyetem, az MIT nemrégiben közreadott jelentésében.

Jacopo Buongiorno, az MIT atomtudományi tanszékének vezetője szerint sok régióban újabb atomerőművek építése nélkül áram nélkül maradnának, ahhoz pedig új politikai és technikai megoldásokat kell keresni, hogy minél olcsóbban lehessen energiát termelni.

A világ energiatermelésének mindössze 5 százalékát állítják elő nukleáris erőművekben, a kutatók ennek a szektornak a zöldítésétől komoly áttörést várnak a szén-dioxid-mentesítésben. Buongiorno szerint a terület hagyományosan nem vonzza a magánbefektetőket, az építés költségei is magasak, így érdemes lenne fontolóra venni a kutatás és a fejlesztés állami támogatását. Ez történik jelenleg Kínában, Oroszországban és Indiában is.

Drága, de hosszú távon megéri

Azokban az országokban, amelyek nem törődnek túlzottan a károsanyag-kibocsátással, pusztán gazdasági szempontok alapján nem igazán éri meg atomerőműbe fektetni: még mindig a szén a legolcsóbb választás, ennél valamivel többe kerülnek a megújulók, a legdrágább pedig az atom - a jelenlegi technika alkalmazásával Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban nem is hoznak profitot, ezért az MIT kutatói további technikai fejlesztéseket javasolnak. David Petti, a tanulmány egyik munkatársa szerint a jövőt az uniformizált erőművek jelenthetik: így faraghatnak annyit a gyártási költségekből, hogy a jövőben megtérüljön az építkezés ára.

A tanulmány óva inti a kormányzatokat attól is, hogy idő előtt bezárják a régi, de még működő erőműveket, ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy ezzel csak maguk alatt vágják a fát, és még jobban megnehezítik a széndioxid-kibocsátás folyamatos csökkenését.



Vízre tették az első LNG-s óceánjárót

Az innováció a tengervizeket is utolérte, egy brit-amerikai cég olyan hajók gyártásába kezdett egy német vállalattal, amilyenre még nem volt példa a világon.

Kedd este adták át a világ első LNG-üzemű óceánjáróját. Az AIDAnova névre keresztelt hajó 19 órakor futott ki a vízre az észak-németországi Papenburg dokkjából. A világ egyik legnagyobb hajóépítője, a Meyer Werft GmbH által készített jármű a brit-amerikai hátterű, de a németországi Rostockban bejegyzett hajózási vállalat, az AidaCruises flottáját erősíti. A cég a kötelező tesztek után no­vember közepén veheti hivatalosan is használatba a luxus-óceánjárót.

A 337 méter hosszú, 42 méter széles és 2600 utas befogadására alkalmas hajó első útját december elejére tervezik hamburgi indulással.

Az AIDA nova-projekt minden túlzás nélkül óriási előrelépés a hajózás történetében, hiszen a cseppfolyós gázzal működő jármű az élő példája annak, hogy igenis lehet környezetkímélően közlekedni a vizeken. A vízi közlekedés általános működése szerint eddig vagy dízelt, vagy dízellel kevert rendkívül olcsó nehézolajat égettek el a hajók motorjai, órási mennyiségű mérgező gázt is termelve. A környezetet megterhelő rendszerek finomításáról évek óta vitáznak, de még azt sem sikerült elérni, hogy legalább a kikötőkben veszteglő hajóknál kevésbé ártalmas energiaellátást vezessenek be.

A globális hajógyártás innovációjának hiányát jól mutatja, hogy a mostani fejlesztéssel mind az AidaCruises, mind pedig a Meyer Werft egy csapásra piacvezetővé vált az LNG-hajók szegmensében. Az AidaCruises további két hasonló hajót rendelt a Meyer Werfttől, a teljes megbízás díja meghaladja a hárommilliárd eurót. Fontos adat, hogy az LNG-hajók akár 70 százalékkal kevesebb káros anyagot termelnek dízel- és nehézolaj-alapú társaikhoz képest.

A cég által preferált LNG-motorok beruházása egyébként gazdaságilag már erősen megkérdőjelezhető döntés, hiszen a gyártási költségek 20-30 százalékkal haladják meg a hagyományos üzemű hajók bekerülését.

A német környezetvédők mégsem elégedettek maradéktalanul az AIDAnovával. Azt elismerik, hogy az LNG-üzem tisztább a dízelt vagy nehézolajat felhasználó struktúráknál, de azt is megjegyzik, hogy a cseppfolyós gáz ugyanúgy fosszilis nyersanyag, amely továbbra is megterheli a környezetet. Szerintük a hosszú távú megoldás az lenne, ha a hajózásban is bevezetnék a megújuló energiákat, vagy kialakítanák a hidrogénmeghajtást.



Az állatkereskedelem 10 éven belül kipusztíthatja a tobzoskát

A szelíd jávai tobzoskától az óriás tobzoskáig 8 tobzoskafaj és a földön, és egyikük nagyobb veszélyben van, mint a másik: a főként hangyákkal és termeszekkel táplálkozó rovarevő állatot nem csupán a húsa miatt keresik Ázsiában és Afrikában, hanem a pikkelyei is kelendő árucikkek a feketepiacon.

Ha pedig továbbra is ilyen iramban pusztítják az állatokat, egyes fajai, köztük a jávai tobzoska, tíz éven belül eltűnhetnek a Földről.  Miután az ázsiai állományt alaposan megtépázta az orvvadászat, az állatkereskedők és vadászok figyelme Afrika felé fordult. A tobzoska különösen vonzó célpont a vadorzók számára, és még annak ellenére is megéri nekik felkutatni az állatokat, hogy már egyre kevesebben járják az erdőt: a tobzoska szarupikkelye nagyobb üzlet, mint a heroin vagy az elefántcsont kereskedelem. Colman O'Criodain, a WWF állatkereskedelmi szakértője szerint míg 1990-ben egy kiló pikkely ára mindössze 8,5 font volt, az 2015-ben 360 fontra rúgott, de akár az 500-at is elérhette (miután a feketepiac fekete, nem igazán beszélhetünk szabott árakról, az emelkedés mértéke azonban jól látható).Az elefánttal ellentétben a tobzoskák vadászata nem is körülményes: az állat a sünhöz hasonlóan összegömbölyödik, ha zargatják, a vadorzóknak pedig csak össze kell szedniük az állatokat. Vannak, akik hálóval állítanak csapdát a tobzoskáknak, és csak akkor dobják őket piacra, ha már elég összegyűlt belőlük - erre viszont egyre többet kell várniuk. Hagyományosan a húsukért vadászták az állatokat, de így, hogy a feketepiacon vagyonokat érnek a pikkelyei, Jáva szigetén már megélhetési forrássá vált. A legóvatosabb becslések szerint is legalább tízezer példány kerül ki a feketepiacra, ez ötször annyi, mint amekkora forgalmat tigrissel lehet bonyolítani - igaz, egy tigrist nem is olyan egyszerű begyűjteni, mint a tobzoskákat (a valóságban valószínűleg tízezernél jóval több állatról van szó). A tobzoskák adhatják a nemzetközi állatkereskedelem húsz százalékát, ezzel ők számítanak a legkeresettebb állatoknak a feketepiacon.


Lyme-kór: A téves diagnózis a legnagyobb probléma

Bár a Lyme-kór Európa szerte a leggyakrabban előforduló kullancsok-okozta betegség, az esetek harminc százalékban már a csípést sem vesszük észre, többen pedig főleg a téves diagnózisok miatt életük végéig szenvednek a kór okozta tünetektől.

A Lyme-betegség százszor gyakoribb, mint a szintén kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás. Magyarországon a kullancsok 12-50 százaléka fertőzött; és bár évente közel ezer esetet jelentenek be, a Lyme-kór valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. A kullancsszezonra hamar Lyme-kór szakértővé válunk, kívülről fújjuk a tévhiteket, a fertőzés menetét, az eltávolítást és a kezelést is. Tisztában vagyunk vele, hogy az antibiotikumos kezelés a megoldás, mégis több tízezren küszködünk krónikus ízületi gyulladásokkal, idegrendszeri problémákkal, netán depresszióval anélkül, hogy tudnánk róla, Lyme-kórosak vagyunk. A Lyme-kór első tünetével, az úgynevezett vándorló, körkörösen piros bőrpírral gyakran a bőrgyógyászt keressük fel, aki tévesen felületi kezelést ad rá, így az elváltozás, bár megszűnik, nem tűnik el. A baktérium befészkeli magát az ízületi tokba vagy a bőrréteg alá, hogy keserves ízületi fájdalmakat okozzon. Ezekkel aztán a reumatológust, ortopédust keressük fel, aki szteroidos kezelést, gyulladáscsökkentőt javasol, melyek szintén csak átmeneti megoldások. A fájdalmak mellett ráadásul az esetek 20 százalékában maradandó idegrendszeri károsodást szenvedhetünk. A patikában kapható kullancs-teszt szintén téves diagnózist eredményezhet: ha ki is mutatja a borreliát, nem tudjuk, hogy jutott-e annyi baktérium belénk, amennyi a Lyme-kór kialakulásához kell, de azt sem tudjuk megjósolni, hogy az immunrendszerünk legyőzi-e vagy sem. Ezért sose magunk diagnosztizáljunk, hanem forduljunk szakorvoshoz.

"A Lyme-kór diagnosztizálását tovább nehezítheti, hogy a Borrelia baktérium a kullancs által termelt fehérjének köszönhetően könnyen kijátssza az immunrendszert. A vérvétel során szerológiai vizsgálatot végeznek, ilyenkor az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok mértékét vizsgálják, ami becsapós lehet, mivel a fertőzöttség különböző fázisaiban különböző ellenanyagokat termelünk. Így, ha az eredmény pozitív is lesz, és megkezdődik az antibiotikus kezelés, könnyen lehet, hogy a fertőzés már régen megszűnt és feleslegesen szedjük az antibiotikumot. Emiatt lényeges, hogy a megfelelő módszerekkel és körültekintően történjen meg a betegség diagnosztizálása" - mondja Földvári Gábor biológus, az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai és Állattani tanszékének egyetemi docense. A fertőzés veszélyének megállapítására létezik egy egyszerű képlet: fertőzés kockázata = fertőzött kullancsok előfordulásának gyakorisága x milyen gyakran találkozhatunk fertőzött kullancsokkal. "Az olyan szabadban töltött fizikai munkát igénylő foglalkozásoknál, mint a vadász, erdész vagy favágó, alapból magasabb a fertőzött kullancsokkal való találkozás esélye, így nem véletlen, hogy a Lyme-kór esetében férfi-többség figyelhető meg. Ami pedig a korosztályt illeti, legfrissebb adatok szerint az ötven év felettiek magasabb százalékban szenvednek a betegségben, melyre a legegyszerűbb magyarázat a gyengülő immunrendszer lehet" - árulja el a szakember. A gond az, hogy az erdők-mezők mellett ma már szinte minden játszótéren lehet kullancs, elég egy egyszerű séta, balatoni strandolás vagy bringatúra ahhoz, hogy a gyerekek nem kívánt élősködővel bőrükön térjenek haza, ezért minden szakember az esti alapos átvizsgálást javasolja.

Megelőzés mindenekelőtt
A lehető legjobb, ha a megelőzésre koncentrálunk. Ma már számtalan, a kullancsok távoltartását segítő szer és eszköz létezik a piacon. Vannak kullancsriasztó permetek, ha pedig a környezetkímélőbb megoldásokat részesítjük előnyben, akkor az ultrahangos kullancsriasztó a legjobb megoldás, amely akár 3 méteres körben távol tartja tőlünk és kisállatainktól a kullancsokat. Érdemes ellátogatni a Lyme-kór mentes Magyarországot oldalra, ahol minden, a kullancsok által terjesztett betegséggel kapcsolatos tényt és tévhitet megismerhetünk.


Oxigén hiányos a Balti-tenger

1500 éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban. A 377 ezer négyzetkilométer felszínű, átlagosan 55 méter mély tenger már eddig is közismert volt arról, hogy egyes területein annyira oxigénhiányos a víz, amiben a legtöbb tengeri állat nem élne ott meg. Nem csoda, hogy a Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is.

Mostanra eddig nem veszélyeztetett, tengerparti területeken is olyan mértékű oxigénhiány alakult ki, amire az elmúlt 1500 évben nem volt példa. Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkentheti a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet. Finn és német kutatók tanulmánya szerint - amit a Biogeosciences című tudományos lapban mutattak be - az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka ennek a krízisnek. Tom Jilbert, a Helsinki Egyetem kutatója szerint a 20. században a Balti-tengerbe nagy mennyiségben került emberi tápanyag, melynek hatása a mai napig érezhető. Annak ellenére, hogy a legutóbbi mérések szerint csökkent az efféle szennyező anyagok kibocsátása, az új tanulmány alapján arra a következtetésre jutott, hogy "nincs nyoma a javulásnak" a Finnország és Svédország közötti partvidéki tengeri régióban, az Archipelago nevű " tengeri szigethíd". Ennek oka a tudósok szerint a klímaváltozás. A melegebb víz ugyanis kevésbé képes megtartani az oxigént, így a globális felmelegedés súlyosbítja az oxigénhiányt. "ƒNem a klímaváltozás volt a nagy holt zónák kialakulásának oka, de ez a gyógyulás késleltetésének fontos tényezője" - fogalmaznak a tudósok.

A kutatócsoport megfigyelte, hogy az oxigénszint a 900-1350 közötti, az úgynevezett középkori éghajlati anomália idején is alacsony volt, de a jelenlegi oxigénhiány ahhoz képest is példátlanul súlyos mértékű. A Balti-tenger földlemeze ráadásul emelkedik, mióta a jégkorszak végén eltűnt róla a súlyos jég, ez az emelkedés pedig még hajlamosabbá tesz néhány part menti területet az oxigénhiányra.          A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók emberi tevékenységből szennyezőanyagokat szállítanak a tengerbe, elősegítve ezzel az algavirágzást. Amikor az algák meghalnak, lemerülnek a tengerfenékre, ott a baktériumok lebontják őket, ehhez pedig oxigént használnak fel. Ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezések mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke és csökken a holt zónák kiterjedése. A holt zónában azonban a lebomló algák több foszfort bocsátanak ki, amely visszaáramlik a felszíni vízrétegekbe, ahol a cianobaktériumok növekedését támogatja. Ezek a baktériumok nitrogént vesznek fel a légkörből. Ennek eredményeképpen a foszfor és nitrogén mennyisége azt követően is magas marad, hogy csökkent az emberi tevékenység hatása. A kutatók szerint ez egy olyan, önmagát fenntartó ördögi kör, amely megállításához évtizedekre van szükség.

Szaporodni fog a led-es közvilágítások száma Budapesten

Aláírták kedden a nyertes ajánlattevőkkel a szerződést, így augusztusban megkezdődhet mintegy hétezer világítótest ledes korszerűsítése Budapesten, a Fővárosi Közgyűlés által erre a célra biztosított forrásból. A lámpatestek 590 millió forintos beszerzési költsége alig tíz év alatt megtérül az áramdíj-megtakarításból - tájékoztatta a Főpolgármesteri Hivatal a MTI-t.

Az eddigi legnagyobb volumenű hazai ledes közbeszerzés során a mintegy hétezer, többségében már amortizált világítótest korszerűsítését a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. végzi el a főváros 15 kerületében, több mint 30 helyszínen - olvasható a közleményben.

A pályázat eredményeként több mint 1,7 millió kilowattóra energiát, mintegy 60 millió forintot takaríthat meg évente a főváros. A munka augusztusban kezdődik és várhatóan jövő szeptemberig tart. A világítótestek beszerzési költsége a Fővárosi Közgyűlés által előzetesen meghatározott költségkereten belül maradt.

A tavaly novemberben megjelent közbeszerzést tizenegy részben hirdették meg, tízben sikeres volt a pályázat, egy részben nem érkezett ajánlat, ezért azt ősszel ismét kiírják módosított, több területre bontott formában.
Ismertették: a pályázaton hat ajánlattevő vett részt, közülük három pályázó anyaga felelt meg a műszaki előírásoknak. A nyertes kiválasztásában a műszaki feltételeknek megfelelés mellett a legkedvezőbb ár, a legkisebb energiafogyasztás és a minél hosszabb jótállási idő biztosítása döntött. A tíz ajánlati részből hatot a General Electric Lighting Kft. (áprilistól Tungsram Operations Kft.), négyet pedig a Fénysportlux Kft. nyert meg. Utóbbi vállalat egy lettországi gyártó, a Visulo termékeivel már bemutatkozott tavaly Budapesten a Szentendrei úti világítótestek korszerűsítésekor - áll a közleményben.

A pályázóknak olyan feltételeknek kellett megfelelniük, amelyekkel biztosítható a szabványos, magas színvonalú megvilágítás. Feltétel volt, hogy a világítótesteket a nemzetközi szabványnak megfelelő csatlakozóaljzattal lássák el, amely lehetővé tesz bármely típusú (elektromos vezetéken, rádiófrekvenciával történő vagy mobil kommunikáción alapuló) távfelügyeletet, valamint okosfunkciók befogadását.

Több különböző adottságú városrész - bevezető főút, nagy forgalmú körút, lakótelepi területek, zöldövezeti és sűrűn lakott városi területek - közvilágítását modernizálják.

A világítótestek átlagára nettó 86 ezer forint. A 10-14 éves jótállási időn belül a gyártók térítésmentesen kötelesek bármely világítótest vagy alkatrész cseréjére, ami kedvezővé teszi a hosszú távú üzemeltetést - közölték.

Stratégiai megállapodást kötött Budapest és a Mol

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a fővárosi önkormányzat és a Mol, a dokumentumot Tarlós István főpolgármester és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója írta alá pénteken Budapesten. Tarlós István szerint a Mol és a főváros elsősorban a közlekedés és a környezeti problémák kezelésének területén tud majd együttműködni.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött pénteken a fővárosi önkormányzat és a Mol-csoport, amelynek aláírása előtt Tarlós István kiemelte, hogy a Mol és a főváros elsősorban a közlekedés és a környezeti problémák kezelésének területén tud majd együttműködni. Tarlós István szerint a felek a tömegközlekedésben az elektromos buszok területén megfontolják majd, hogy milyen mértékű és volumenű együttműködésre képesek, továbbá a Mol és a főváros megfontolás tárgyává teszi egy nagy volumenű elektromosjármű-töltő állomásrendszer kialakítását is.Tarlós István szerint Budapest energiahatékonyságát növelni kell, a főváros ezért a Mollal az energetika területén is együttműködést tervez, ehhez például az épületállomány energetikai felmérését és az energia fogyasztás optimalizálást el kell végezni, amelyet a főváros a Mol nélkül nagyon nehezen tudna megtenni. A főpolgármester mindemellett a jelentős feladatok között sorolta még a Mollal közösen elkészíteni kívánt, budapesti energiatermelési, használati és hasznosítási tervet is.Hernádi Zsolt a megállapodást szövetségre lépésnek nevezte, amely szövetség keretében a Mol és a főváros együtt akarja jobbá tenni Budapestet, míg a környezeti terhelésről való közös gondolkodással összefüggésben arra is kitért, hogy a Mol autómegosztó hálózata, a Mol Limo háromszáz autója öt hónap alatt már 700 ezer kilométert futott. Hernádi Zsolt azt is kiemelte, hogy a Mol Limo rendszerében ma 100 elektromos és 200 benzines személyautó fut Budapesten, és 2020 végéig az elektromosjármű-töltő állomáshálózat fejlesztésével le kívánják cserélni az állomány nagy részét elektromos autóra.A Fővárosi Közgyűlés május 30-án 23 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a főváros és a Mol közötti megállapodást, amely értelmében az együttműködés legfontosabb területe a közlekedés, illetve az ahhoz kapcsolódó környezeti szempontok - mint a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy a levegőminőség javítása - lehető leghatékonyabb érvényre juttatása.A dokumentum érinti a fenntartható közlekedésfejlesztés és a hatékonyabb energiafelhasználás, továbbá a gyalogos, a kerékpáros, valamint a közösségi közlekedés területén kialakítható együttműködési lehetőségeket.                                                                               Forrás: MTI

Az Antarktisz gyors olvadása a kutatókat is meglepte

Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás, a kontinens háromezer milliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature folyóiratban tegnap közzétett tanulmány szerint.

A jégolvadás 2012 óta érezhetően felgyorsult, a műholdas adatok és más mérések alapján emiatt a tengerek szintje 7,6 millimétert emelkedett, ebből három millimétert az elmúlt öt évben - mutatta ki egy 84 szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport, amely tanulmányában "az antarktiszi jég állapotának eddigi legteljesebb áttekintését" adta.

A jégvesztés 2012 óta évente 219 milliárd tonnát tesz ki, míg korábban csak évi 76 milliárd tonna volt. Egyetlen milliméter globális tengerszint-emelkedés egyenlő 360 milliárd tonna elolvadt jéggel, vagy egy olyan képzeletbeli óriás jégkockával, amelynek minden oldala hét kilométer hosszú.

Ha az antarktiszi jég teljesen elolvadna, 58 méterrel emelné meg a tengerek szintjét.

A meredek növekedés nagy meglepetés számunkra - mondta Andrew Sheperd, a Leedsi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője a Reutersnek. Sheperd szerint az Antarktisz jó úton van afelé, hogy 15 centiméterrel emelje a világ tengereinek szintjét 2100-ra, ami meghaladja az összes korábbi előrejelzést. Önmagában egy ilyen emelkedés kicsi, de a tengerparti áradások dagály idején jóval több kárt okozhatnak - tette hozzá.A tengerszint-emelkedés veszélyeztet több nagyvárost New Yorktól Sanghajig, az alacsonyabban fekvő országokat a Csendes-óceánon, valamint Hollandiát. A tengerek szintje húsz centimétert nőtt az elmúlt évszázadban, amit főként az óceánokban lévő víz természetes térfogat-növekedése okozott, ahogy melegedett, illetve az Andoktól az Alpokig a gleccserek olvadása.

Az ENSZ 2014-es előrejelzése szerint ebben az évszázadban 30-100 centiméteres vízszintemelkedés várható. A jégveszteség a Nyugat-Antarktiszon és az Antarktiszi-félszigeten a legnagyobb, ahol az óceán melegebb vize olvasztja a gleccserek végén elterülő lebegő selfjeget, lehetővé téve, hogy a szárazföldön feltorlódott jég gyorsabban omoljon a tengerbe.

Sokkal olcsóbban lehet a szén-dioxidot kivonni a levegőből egy új technológiával

Sokkal olcsóbban lehet a szén-dioxidot kivonni a levegőből egy kanadai cég új fejlesztésével - számolt be róla a BBC hírportálja.

Az Amerikai Fizikusok Társasága egy 2011-es tanulmányában 600 dollárra becsülte egy tonna szén-dioxid kivonását közvetlenül a levegőből. A Carbon Engineering szerint létező technológiák alkalmazásával ezt a költséget látványosan sikerült csökkenteniük. A Joule szaklapban közölt friss tanulmányban a cég kutatói azt írták, tonnánként 100 dollárnál (27 ezer forintnál) kisebb összegért képesek egy tonna szén-dioxidot kivonni a levegőből.

A tudósok kissé gyanakodva tekintenek azokra a találmányokra, amelyek veszélyesnek tűnnek és amelyekkel el lehetne vonni a figyelmet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének nehéz feladatáról. Voltak már tervek űrbéli nappajzs építésére és arra is, hogy a tengerbe szén-dioxidot magába szívó anyagot telepítsenek. Ennél nagyobb jelentőségűnek tekintik a szén-dioxid kivonását a légkörből, ami a zöld növények tevékenységét utánozná. Az elképzelést az 1990-es évek közepén dolgozta aki egy Klaus Lackner nevű tudós, azóta néhány technológiai cég költséges prototípusokat fejlesztett ki ennek alapján. A kanadai Carbon Engineering - Bill Gates és egy kanadai befektető finanszírozásával - 2015 óta működteti a levegőből napi egy tonna szén-dioxidot kivonó eljárás prototípusát. A levegőt ventilátorokkal teli hűtőtoronyba szívják be, ott speciális folyadékkal találkozik, amely reakcióba lép a levegő szén-dioxidjával. Számos technológiai lépés után tisztább szén-dioxidot vonnak ki ebből, a gázt felszívó folyadék pedig visszatér a légtérbe, ahová a szennyezett levegőt szívják.                               David Keith, a Harvard Egyetem kutatója, a cég alapítója elmondta, a fejlesztés iránya, hogy a kivont gázt nyersanyagként használják szintetikus folyékony üzemanyag előállítására. Jelenleg napi egy hordóval állítanak elő az új üzemanyagból, megújuló energia felhasználásával, a tiszta szén-dioxidot a vízből származó hidrogénnel vegyítve.

Innováció Európában: így gyorsítana az Európai Bizottság

Az innovációt támogató javaslatok között egy új Európai Innovációs Tanács létrehozását is szorgalmazza az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság előterjesztette azokat az észrevételeit és javaslatait, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában tartandó informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A bulgáriai találkozón az EU-országok vezetői azt fogják megvitatni, hogyan lehet kiaknázni a kutatás és az innováció terén kínálkozó lehetőségeket, és mit kell tenni ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni globális versenyképességét.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: "Európa világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és erős iparral rendelkezik. De többet - sokkal többet - kell tennünk azért, hogy ezt a kiválóságot maradéktalanul ki tudjuk aknázni. Az új megatrendek - így például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság - gyökeres változásokat fognak eredményezni társadalmainkban és a gazdaságban. Gyorsan kell cselekednünk, ha meg akarjuk lovagolni az innováció legújabb hullámát, és élen járni a globális versenyben."

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: "A növekvő nemzetközi versenyben Európának sürgősen magasabb sebességre kell kapcsolnia, ami a kutatást és az innovációt illeti. A következő kutatási és innovációs program céljaira szándékaink szerint fordítandó 100 milliárd euró óriási lökést jelentene, de önmagában nem elég. Európának meg kell reformálnia az innovációt támogató intézkedéseit is, mégpedig egy új Európai Innovációs Tanács létrehozása révén, és új, a polgárokhoz is közeli célorientált közelítésmódot kell meghonosítania a kutatás és az innováció területén. Naprakésszé kell tennünk és a jövő szükségleteihez kell igazítanunk a szabályozást, és gondoskodnunk kell a magánberuházás - kiváltképp a kockázatitőke-beruházás - szintjének növeléséről."

Már több mint 1 GWh-nyi energiatárolót telepített a Tesla világszerte

Több, mint 1 gigawattórányi energetikai célú akkumulátor lépett működésbe világszerte 2015 óta a Tesla jóvoltából - jelentette be a vállalat technológiai igazgatója, JB Straubel, hozzáfűzve, hogy ez már akkora lépték, aminek megkérdőjelezhetetlen hatása van a piacra nézve.                                                                                                                                              Ahogyan egyre inkább kezd ráébredni a világ a megújuló energiaforrásokban rejlő hatalmas gazdasági potenciálra, úgy lesznek egyre népszerűbbek a Tesla Powerpack és Powerwall berendezései, melyek a szél- és napenergia azon sokat hangoztatott és gyakran legyőzhetetlen akadályként emlegetett problémáját segítenek megoldani, hogy amikor éppen nem áll rendelkezésre az energiaforrás - azaz nem fúj és a szél és nem süt a nap - akkor áram nélkül maradunk.                                                                      Az elsősorban villanyautóitól híressé vált kaliforniai cég ezért mostanra az energetika terén is óriási hírnevet harcolt ki magának: a legkisebb szigetek villamosenergia-hálózatának biztosításától a világ legnagyobb ipari akkumulátoráig mind Elon Musk és csapata munkájának gyümölcse. És az energiatárolás forradalma továbbra sem látszik elhalni: miután a focipálya méretű területen elhelyezett rekordméretű dél-ausztrál akkumulátor számtalanszor bizonyította mérhetetlen hasznát az állam energiarendszere számára, újabb és újabb döntéshozók határozták el magukat a széntüzelésű csúcserőművek leváltására, és nem csak Ausztráliában, hanem Európában, Közép-Amerikában, és szerte a világon.                                             A technológia terjedésének köszönhetően a Tesla első negyedéves mutatói kiemelkedő teljesítményről adtak tanúbizonyságot: a vállalat 373 MWh-nyi akkumulátort telepített az év első három hónapja alatt.

"Mint a fenntarthatóságot sürgető vállalat, mi ezt abszolút a küldetésünk szerves részének tekintjük. Az elektromos járművek - ahol kezdtük - egy kulcseleme a kirakósnak. Lehetővé teszik a fenntartható energiahasználatot és közlekedést, de kötődniük kell egy energiatermelő forráshoz... Mi tényleg ezt az egészet szeretnénk megoldani, a teljes kirakós összeillesztésével és az egész probléma megoldásával, nem csupán rábízni valakire a megoldás egy részét, és várni, hogy magától jöjjön rá, hogyan töltse fenntarthatóan az autóját" - magyarázta JB Straubel, hogy hogyan kapcsolódik össze a Tesla autóipari és energetikai tevékenysége egy közös cél érdekében.

Az igazgató szerint az autógyártás során elért méretgazdaságosság nagyban közrejátszott az energiatároló berendezések árának jelentős csökkenéséhez, s az akkumulátorok árának folyamatos zuhanása az egyik leglényegesebb faktor, ami az energiatárolást még népszerűbbé fogja tenni. 2010 és 2016 között a kWh-ért fizetendő összeg 1000 dollárról 273 dollárra esett, ami 2025-re a 69 dollárt is elérheti. Ezzel párhuzamosan pedig a megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges berendezések is egyre olcsóbbá válnak, míg a fosszilis ásványkincseket használó erőművek fenntartása egyre költségesebb.

Az Apple mentené a földet, őrült eljárással termelik majd az oxigént

Az Apple összeállt az Alcoával és a Rio Tintoval, a felek által alapított közös vállalat forradalmasítaná az alumíniumgyártást, amely üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli alumínium-előállítást tesz majd lehetővé.

Az alumínium az Apple iPhone-ja mellett a cég több termékének is kiemelt alkotórésze, és azt 1886 óra változatlan módon állítják elő, az eljárás többek közt az Alcoa alapítójához, Charles Hallhoz köthető. Az alumínium ipari előállítása során a timföldet olvadt kriolitban oldják fel, az olvadékot elektrolizálják, a folyamat során pedig szén-dioxid keletkezik.Mindez most megváltozhat, miután a két alumíniumgyártó, az Alcoa és a Rio Tinto által megalakított közös vállalat egy olyan szabadalmaztatott technológia kereskedelmi felhasználását célozza meg, amelynek alkalmazásával megszüntethető az alumíniumgyártás folyamata során az üvegházhatású gázok kibocsátása.Az Apple részvétele a projektben egészen 2015-ig nyúlik vissza, a társaság mérnökei akkor a tisztább, környezetbarát alumíniumgyártás lehetőségeit térképezték fel, majd miután az alumíniumiparág meghatározó szereplői mellett független laboratóriumok és startupok képviselőivel is találkoztak, a választ végül az amerikai alumínumgyártónál, az Alcoánál találták meg.Az Alcoa által kidolgozott új gyártási folyamatban az alumínium előállítása során a szenet más anyaggal helyettesítik, a folyamat során pedig szén-dioxid helyett oxigén keletkezik, azonban az új eljárás gyors megvalósítása érdekében az Alcoának partnerre volt szüksége.Az Apple üzletfejlesztési szakértői a Rio Tintót választották, miután a cég globális jelenléte mellett átfogó tapasztalattal rendelkezett az alumínium-olvasztási technológiák fejlesztésében és a nemzetközi kereskedelemben is. Az Alcoa és a Rio Tinto Elysis néven közös vállalatot alapított, és a cégek közösen fejlesztik tovább a technológiát, amelyhez az Apple a későbbiekben technikai támogatást nyújt majd.A fenntarthatóság egyre fontosabb az Apple számára, a cég nemrég bejelentette, hogy a társaság létesítményei 100 százalékban tiszta forrásból nyerik az energiát, míg az Apple beszállítói közül immár 23 vállalta azt, hogy az Apple termékeinek előállítása során kizárólag tiszta energiaforrásokra támaszkodik majd.Mindemellett az Apple azon szándékának részeként, hogy minden termékét újrahasznosított vagy megújuló anyagokból készítse el, a cég nemrég bemutatta a Daisy névre elkeresztelt robotot is, amely az eddigieknél eredményesebben szereli szét az iPhone-okat, megmentve azok értékes darabjait a jövőbeli újrahasznosításra.                                                                                 Forrás: Portfolio, Apple

Idén várhatóan kevesebb béka lesz a Pilisi Parkerdőben

Folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. vizes élőhely-fejlesztési programja, amelynek keretében idén tavasszal a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság összesen 106 pilisi kistóban mérte fel a kétéltű fauna helyzetét. Miközben tendenciaként a populációk erősödése tapasztalható, az idei évben a szakemberek a korábbiaknál kevesebb béka és gőte petecsomót számláltak össze a Pilis és a Visegrádi-hegység kistavaiban.

A jelenséget a szokatlanul hosszú tél okozta, de a változások a pilisi kétéltű populációk természetes dinamikájának határán belül mozognak. A Pilisben és a Visegrádi-hegységben fontos természeti értéknek számítanak az erdőterületen lévő, néhány tíz négyzetméter nagyságú vízállások, az úgynevezett kistavak. A Pilisi Parkerdő Zrt. évek óta futó vizes élőhely-fejlesztési programjának részeként különös figyelmet fordít ezekre a vízfelületekre, amik a térségben élő kétéltűek fontos szaporodóhelyének számítanak.

Idén tavasszal a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakemberei az erdőgazdaság segítségével ismét feltérképezték ezeket a helyszíneket, hogy pontos képet kapjanak a pilisi kétéltű-fauna aktuális állapotáról. Bár a kutatás során több tízezer erdei béka és gyepi béka petecsomót számláltak össze, a számok elmaradnak a korábbi kutatások eredményeitől. A csökkenés oka a hosszan tartó télben, és a hirtelen érkezett nyárias időjárásban keresendő: sok helyen ugyanis még márciusban is hó borította a hegyvidéki területeket, és a kistavak is be voltak fagyva, így a szaporodóhelyekre korábban érkező gyepi és erdei békák nem tudták lerakni a petéiket. A szinte minden átmenet nélkül beköszöntő, nyáriasan meleg áprilisi időben viszont gyorsan megjelentek a később szaporodó fajok is (mint például a barna varangy), ezért a fajok egymásra torlódtak, és jelentős átfedéssel érkeztek meg a szaporodóhelyekre. Az idei év szaporulatában jelentkezik is ez a szokatlan mintázat: úgy tűnik, hogy főképp a barna varangy jelent meg akkora tömegben, hogy sokszor azon nyomban elnyomta, mondhatni lezárta a másik két faj nászidőszakát.                                  

A békák mellett pettyes gőtéből is kevesebbel találkoztak a szakemberek, ami közvetve szintén a hosszan tartó télnek köszönhető. Ugyanis a hirtelen jelentkező olvadás után a rövid tavaszi időszakban a nagyobb testű erdőlakók (mint például a szarvasok vagy a vaddisznók) a megszokottnál több vízállásban dagonyáztak, így tisztítva meg bundájukat a télen rárakódott szennyeződésektől. Ami kedvező az ő szempontjukból, az károsnak bizonyult a gőték szempontjából: ez a faj ugyanis kerüli a zavaros, sáros vizet, aminek következményeként az idei nászidőszakban a korábbi évekhez képest kevésbé volt sikeres a szaporodása. Mindezek a változások azonban a pilisi kétéltű populációk természetes dinamikájának határán belül mozognak, sőt az elmúlt évek élőhely-fejlesztéseinek köszönhetően tendenciaként a populációk erősödése tapasztalható.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei részben a "Parkerdő természetesen" program keretében, részben mindennapi munkájuk során folyamatosan karban tartják és felügyelik a kétéltűeknek otthont adó vízállásokat. Munkájuk eredményét mutatja az elmúlt években új fajként megjelent mocsári teknős feltűnése, vagy a szintén a vizes élőhelyekhez kötődő, fokozottan védett fekete gólyák tartós megtelepedése a térségben.

Magyarországnyian dolgoznak a globális megújuló energia iparágban

Már világszerte több mint 10 millióan dolgoznak a megújuló energia ágazatban, miután 2017-ben több mint 500 ezer új unkahely jött létre az iparágban.

tavalyi 5,3 százalékos emelkedéssel 10,3 millióra, korábban nem látott magasságba nőtt a megújuló energia ágazati munkahelyek száma - közölte a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség legutóbbi jelentésében. A megújuló energia iparág legnagyobb foglalkoztatói Kína, Brazília, az Egyesült Államok, India, Németország és Japán - ezek együttesen az ágazati munkahelyek több mint 70 százalékát adják.Míg a megújuló energia alapon termelő kapacitás telepítések és üzemeltetés világszerte egyre több embernek ad munkát, addig a gyártás továbbra is néhány országra koncentrálódik, nagyrészt emiatt az állások négyötöde Ázsiában jött létre. Egyedül Kína 43 százalékát adja a globális megújulós munkahelyeknek. Különösen magas a kínai munkahelyek részesedése a napenergia alapú fűtés-hűtés (83%), illetve a napenergia alapú áramtermelés (66%) területén.

A portfolio szerint az egyes megújuló technológiák között a fotovoltaikus napenergia iparág biztosítja a legtöbb, mintegy 3,4 millió munkahelyet. A tavaly világszerte installált rekord, 94 gigawattnyi fotovoltaikus napenergia termelő kapacitással párhuzamosan a foglalkoztatottak száma ezen a részterületen 9 százalékkal nőtt.

Ugyanakkor a szélenergia szektor állásainak száma kis mértékben 1,15 millióra csökkent; a tíz legnagyobb installált kapacitást magáénak tudó országból pedig öt európai.
A bioüzemanyag iparágban foglalkoztatottak száma 12 százalékkal közel 2 millióra nőtt, a nagy vízerőművek 1,5 millió embernek adnak munkát világszerte, akiknek 63 százaléka az üzemeltetés és fenntartás területén dolgozik.

Megmenekül a Pirin Nemzeti Park

Fontos lépés történt az UNESCO Világörökség részét képező bulgáriai Pirin Nemzeti Park védelmében. A WWF partnereivel pert nyert Bulgária kormánya ellen, amelynek tervei megnyitották volna az építkezések előtt a nemzeti park területét.

2017 márciusában a bolgár környezetvédelmi miniszter úgy döntött, hogy a Pirin Nemzeti Park új kezelési tervének elkészítése nem igényel stratégiai környezeti hatástanulmányt. A terv szerint a jelenleginél több mint 12-szer nagyobb területen engedélyeznék az építkezéseket, illetve a park területének közel 60%-án lehetségessé válna a kereskedelmi célú fakitermelés.

A terv kidolgozását európai uniós forrásokból fedezték. A bíróság mostani döntése szerint azonban a kormány köteles gondoskodni arról, hogy elkészüljön a megfelelő környezeti hatástanulmány. "Ez nagyszerű hír mind a Pirin számára, mind azoknak, akik a védett terület megóvásáért küzdenek. A döntés értelmében a kormánynak biztosítani kell, hogy a Pirint fenyegető veszélyeket felmérjék és elkerüljék" - mondta Katerina Rakovska, a WWF Bulgária természetvédelmi szakértője.Világszerte több mint 125 ezer ember írta alá azt a WWF által indított petíciót, amely felszólítja Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt a tervezet átalakítására annak érdekében, hogy az ne veszélyeztesse se a természeti környezetet, se a helyi közösségek megélhetését. A WWF többször is arra figyelmeztetett, hogy a tervezet súlyosan fenyegetné a Pirint, valamint annak UNESCO világörökségi státuszát, amelyet bolgár és európai jogszabályok is védenek.

A Pirin Nemzeti Park olyan ikonikus fajoknak ad otthont, mint a barnamedve, a szürke farkas vagy a békászó sas. Az itt található természetes fenyőerdők nyújtanak menedéket annak az 1300 éves balkáni páncélfenyőnek is, amit a Balkán-félsziget legidősebb tűlevelű fájának tartanak.A legutóbbi döntés ellenére a Pirin jövője továbbra is bizonytalan, mivel a kormány még fellebbezhet. Ráadásul a parkra most is minden percben nagy nyomás nehezedik, hiszen 2017 decemberében a jelenleg hatályban lévő kezelési tervben a kormány természetvédelmi szempontból veszélyes változtatásokat vitt keresztül.

Új német-magyar innovációs pályázat vállalkozásoknak

A magyar vállalkozások kutatóintézetekkel és német partnereikkel együttműködésben megvalósuló innovációs projektjei is támogatást nyerhetnek a 750 millió forint keretösszegű pályázati programból, amiről 2018. április 17-én tartott információs napot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a német Oktatási és Kutatási Minisztérium. A nemzetközi EUREKA program részeként megjelent felhívásra 2018. május 30-ig nyújthatók be pályázatok.

A magyar EUREKA programban való részvételt támogató 2018 márciusában megjelent, 750 millió forint keretösszegű pályázat része a német-magyar bilaterális együttműködés támogatása is. A német-magyar közös pályázatok benyújtásának határideje 2018. május 30. Az EUREKA együttműködés keretében megvalósuló közös pályázat megjelentetéséről Pálinkás József NKFIH elnök és Georg Schütte, a német Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára közti, 2017. júniusi tárgyalás során született megállapodás. Németország korábban csak a Cseh Köztársasággal indított hasonló együttműködést.

Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a rendezvényen hangsúlyozta: "Az EUREKA a kutató-fejlesztő közösség részvételét ösztönzi, hiszen a résztvevő vállalkozások, kutatási intézmények megegyezésén múlik, hogy milyen témában, milyen feltételekkel kívánnak együttműködni. Az EUREKA a kutatások színvonala, megalapozottsága és gyakorlati alkalmazhatósága alapján a szakmai minőség egyik európai védjegyévé vált. Az EUREKA-projektek tematikája sokféle, de a német-magyar felhívás azt is célozza, hogy az infokommunikáció, a gyártástechnológia és a biotechnológia területén az eddiginél még szorosabb legyen az együttműködés a két ország innovatív vállalkozásai és kutatói között."

Az 1985-ben létrehozott, nemzetközi együttműködésben megvalósuló ipari, technológiai kutatásokat ösztönző EUREKA nem rendelkezik központi pénzkerettel, a projektek költségeit a tagállamok nemzeti támogató programjaikon keresztül állják. Az EUREKA projektek jellemzően a viszonylag gyorsan piacra vihető K+F eredmények megvalósítását célozzák. A résztvevők többsége vállalkozás, profitorientált intézmény. Az EUREKA megalakulása óta mintegy 6000 innovatív projekt valósult meg, több mint 37 milliárd euró költségvetéssel. Mára az EUREKA a legjelentősebb európai ipari kutatási együttműködési hálózattá vált. Magyarország 1992-es csatlakozása óta összesen 38 közös EUREKA projekt valósult meg német-magyar részvétellel. Jelenleg négy német-magyar közös projekt van folyamatban.

A rendezvényen bemutatkozott a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet és a többek között autóipari műszaki kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Hepenix Kft., valamint a Karslruhe Institut of Technology részvételével megkezdett, 410 ezer euró (123 millió forint) költségvetésű, az ipar 4.0 technológiák kis- és középvállalkozásoknál alkalmazható megoldásait fejlesztő projekt. Ezeken kívül, más országok pályázóival további öt magyar részvételű EUREKA projekt megvalósítása zajlik, infokommunikáció, biotechnológia, agrárinnováció, anyag- és gyártástechnológia és környezetvédelmi technológiák területén.

Az EUREKA együttműködés tagja a 28 EU-tagállam, valamint Izland, Izrael, Monaco, Norvégia, Oroszország, San Marino, Luxemburg, Svájc, Szerbia, Törökország, Macedónia és Ukrajna, társult tagként pedig Dél-Afrika, Dél-Korea és Kanada.

Eddig 4 milliárd támogatást kaptak a zöld rendszámos autók

A zöld rendszámos autók fele nem is elektromos. Ezek egy része valójában szennyezőbb, mint a kisebb benzines modellek. Az állam mégis ezeknek az autóknak a vásárlóit is megtámogatja jelentősen. A luxusautókat különösen megéri zöld rendszámmal venni, mivel így egy hibrid modell esetén akár 700 ezer forint adót és járulékot takaríthat meg a tulajdonos. Az e- autók száma viszont továbbra is annyira alacsony, hogy ez egész támogatási rendszernek nincsen érezhető hatása a környezetre.

A zöld rendszámot 2015 augusztus óta lehet igényelni, és bár nagyon sok kedvezmény kapcsolódik hozzá, finoman szólva sem sikerült a segítségével elektromos-autó forradalmat beindítani az országban. Zöld rendszámot az az autó kaphat, amelyik legalább 25 km-et tud csak elektromos meghajtás mellett megtenni, és kívülről is tölthető. Tehát a hagyományos hibridek nem kaphatnak támogatást.

Ha a tömegek nem is kaptak rá, a gazdagok igen: nem véletlen, hogy luxusautókat láthatunk zöld rendszámmal furikázni, a nagyon drága autók esetében tényleg milliós megtakarítást ér a rendszám színe néhány év alatt. A Mercedes 500e plug-in-hybrid típus például 34 millió forintba kerül újonnan. A 2,8 tonnás, 3 literes motorral szerelt autó 33 km-t tud egy feltöltéssel megtenni, a gyári adatok szerint 3 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren, de ha nem töltögeti a tulaj, jó eséllyel a sokszorosára nő a szennyezés.

Kérdés, miért kell egy ilyen luxusautót az államnak támogatnia, hiszen ilyen kis fogyasztású autó hibrid megoldás nélkül is van a piacon. A támogatás ráadásul nem is kevés: az említett Mercedes üzembe helyezésekor nem kell a zöld rendszám miatt a 400 ezer forintos regisztrációs adót és a vagyonszerzési illetéket sem megfizetni. Ez utóbbi a teljesítménytől függ, a 325 kW-os autóra ez további 276 ezer forint, tehát 676 ezer forint a megtakarítás.

Az elektromos autózás még nem igazán lendült fel itthon. Összesen 4836 zöld rendszámos autó van forgalomban, amiből csupán 2 564 darab tisztán elektromos a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Mivel 3,3 millió személygépkocsi van jelenleg forgalomban Magyarországon, ez azt jelenti, hogy 1 292 autóból 1 elektromos csupán.

Az elektromos autók 12 százaléka csupán három cég tulajdona: a Greengo-nak 168 darab Volkswagen eUP-ja van, míg a MOL Limo-nak 100 darab ugyanilyen autója, illetve a Budapesti Taxi használ 50 darab Nissan Leafet.

Érdemes megnézni, hogy mekkora összeggel támogatja az állam a hibrideket és az e-autókat, összesen 5 úton is:

1. Regisztrációs adó: zöld rendszámú autóra nem kell ezt megfizetni, mértéke a motor méretétől függ, maximuma 400 ezer forint. Hibridek estében átlagosan a 2,0-2,5 literre vonatkozó 265 ezer forintot vettük, tisztán elektromos autóknál az 1,4-1,6 literes kategóriára vonatkozó 85 ezer forintot. Ennek elengedése eddig összesen 820 millió forint kiesést okozott a magyar költségvetésnek.

2. Vagyonszerzési illeték: a kW-ban kifejezett teljesítmény után megfizetendő illeték, vagy közismertebb nevén átíratási díj 40 kW-ig új autónál 550, afölött 650, 81 és 120 kW között 750, afölött 850 forint kW-onként. Hibrideknél 150 kW-os, elektromosaknál 80 kW-os autókra számolva jött ki, hogy 423 millió forint ennek elengedése miatti vesztesége.

3. Gépjárműadó:Ezt a költséget már folyamatosan kellene fizetni, de a zöld rendszámosoknak ezt is elengedik. Összege az autó három éves koráig 345 forint kW-onként, az előző pontban megadott értékekkel számolva jön ki az évi 188 millió forint kiesés, évente.

4. Cégautóadó: Csak akkor kell megfizetni, ha nem magánszemély veszi az autót. Mivel a tisztán elektromos autók jó része céges lehet ma Magyarországon, illetve a luxus hibrideket is megéri cég nevére venni, abból indultunk ki, hogy a járművek fele lehet cégek nevén. Mivel zöld rendszám esetén ezt a havi 22 ezer forintos tételt sem kell megfizetni, további évi 53 millióról mond le az állam.

5. Elektromos autók megvásárlására állami támogatás: 2016 óta érhető el a pályázat. A tisztán elektromos autók vásárlását 1,5 millió forinttal támogatja a kormány, de maximum az autó árának 21 százalékát. Mivel 10 millió alatt nem igen van elektromos autó, így mindenki a maximumot kaphatja meg, aki pályázik. Így a 2 milliárd forint keretösszegből 1 333 autó támogatására lesz lehetőség. Bár azt nem tudjuk, hogy eddig mennyit használtak fel ebből, de a támogatást biztosan el fogják költeni.

Kikelt a gemenci feketególyapár 2018-as első fiókája

Kikelt az első fióka annak a gemenci feketególyapárnak a fészkében, amelynek életét webkamerákkal követi nyomon a gemenci erdőgazdaság, így az eseményt is élőben közvetítették.

A fióka május 1-jén este fél hét előtt néhány perccel kelt ki, további három fióka világra jötte az elkövetkező napokban várható - írta az erdőgazdaság. A gemenci erdő keselyűs-i részén lévő fészeknek Tóbiás, a hím és Sára, a tojó visszatérő lakója. Tóbiás életét 2013 óta lehet figyelni webkamerán keresztül a Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött projektnek köszönhetően.

Tóbiás idén is elsőként érkezett meg az országba a fekete gólyák közül, március 2-án délután szállt le gemenci fészkére. Sára március közepén jött meg; helyreállították a fészküket, az első tojást március 29-én rakta le a tojó. A gólyák webkamerás megfigyelése nemcsak a szakembereknek nyújt fontos információkat, hanem az erdőgazdaság természetvédelmi szemléletformálásában is sokat segít, hiszen több iskola tanulócsoportja rendszeresen figyeli a gemenci fekete gólyák életét az interneten. A webkamerák képeit figyelő érdeklődők, szakemberek és tudósok csak szemlélői a költés sikerességének vagy sikertelenségének, hiszen ezek az események egyaránt hozzátartoznak a természet rendjéhez.

Magyarországon a jelenlegi ismeretek szerint mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük körülbelül 40 pár Gemencben. Az itteni populáció a világ legnagyobb sűrűségű feketególya-állománya. Többségük március 15-e körül érkezik meg a gemenci erdőbe. Tipikus fészkelő helyei a tölgy-kőris-szil ligeterdők idős kocsányos tölgyfái. Az egyes párok területhűsége rendkívül változó. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezután néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek.
A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon át vezet.

Elektromos repülőgépet fejleszt a Siemens és a BME

Újabb együttműködési megállapodást kötött a Siemens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME).; a cég már húsz éve támogatja az egyetemet, a szeptemberben kezdődő tanévre kötött együttműködési megállapodást szerdán írták alá Budapesten, Joe Kaeser, a Siemens AG globális elnök-vezérigazgatója jelenlétében.

A tájékoztatás szerint a Siemens 2018-ban többek között kiír egy hallgatói versenyt, idén ez alapján nyújtják majd a támogatást az elektromos repüléshez kapcsolódó, műszaki és kreatív szempontból legizgalmasabb kezdeményezéseknek. Emellett egyetemi és diákprojektek infrastrukturális támogatásában vesznek részt, segítik a hallgatók gyakornoki helyekhez és állásokhoz való hozzáférését, illetve továbbra is támogatják az egyetemi kiadványokat, innovatív hallgatói ötleteket, programokat.

A tájékoztatás szerint a vállalat és az egyetem együttműködése a két évtized alatt számos innovatív hallgatói kezdeményezés megvalósítására adott lehetőséget, amelyek gyakran nemzetközi megmérettetéseken is jól szerepeltek, például a 2012-es Solar Decathlon Europe innovációs versenyen három kategóriában is dobogós lett a BME fiataljainak saját tervezésű szolárháza.

A közleményben az elmúlt két évtized közös kiemelkedő projektjei közé sorolták a 2016-ban az országban elsőként indított duális rendszerű, műszaki mesterképzést, valamint azt, hogy a Magnus eFusion elektromos repülőgép hajtásrendszerének kifejlesztésében meghatározó szerepet kaptak a BME volt és jelenlegi hallgatói, valamint egyetemi oktatók és kutatók is.

Kiemelték, hogy a műegyetemi kutatók és négy nagyvállalat, köztük a Siemens szakemberei közös munkájának támogatására jött létre tavaly a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ is, amely lehetőséget biztosít az ígéretes kutatás-fejlesztési kezdeményezések megvalósítására.

A Siemensszel közös programokban részt vevő diákok a diplomájuk megszerzése után gyakran a vállalatcsoportnál kezdik meg szakmai pályafutásukat. Az együttműködési megállapodás aláírásán Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: nem mindennapi, hogy két szervezet két évtizeden keresztül folyamatosan együttműködik. "Ezért is értékes az egyetemmel folytatott partnerség, hiszen a magas színvonalú szakképzéssel és a tehetségek szakmai támogatásával közösen teremtünk értéket az egyetem hallgatóinak, az egyetemnek, a hazai iparnak és egyben Magyarországnak is".

Joe Kaeser, a Siemens AG globális elnök-vezérigazgatója az aláírás alkalmából előadást tartott az egyetemen, amelyen a többi között hangsúlyozta: "a jövő alakulására akkor lehetünk a legnagyobb hatással, ha élen járunk az innovációban".                                                                                                forrás:MTI

AZ Eni a fúziós erőműben látja az energiaipar jövőjét

Paks II. mai alapáron 3600 milliárd, a jövő fúziós reaktora pedig 5000 milliárd forintba kerülhet. Utóbbinál nincs szennyezés, a fűtőanyag pedig egymillió évre elegendő. Az atomhulladék hosszútávú kezelése jelenleg megoldatlan. Az olasz Eni már üzletet szimatol a fúziós energiában.

Az olasz energetikai nagyvállalat, az Eni az egyetlen olyan globális vállalat, amely jelentős összeget költ a még kutatás-fejlesztési fázisban lévő fúziós reaktorok fejlesztésére. Nagy riválisaival, a Shell-el vagy a Bp-vel a megújuló energiaforrásokra történő átállást is vizsgálják, hiszen az éghajlatváltozás és az elektromos közlekedés terjedése hosszú távon kétségessé teszi a szénhidrogénekre épülő energiavállalatok jelenlegi üzleti modelljét.Az elmúlt hónapban az Eni 50 millió dollárt (12,5 milliárd forintot) különített el olyan projektekre, amelyek a magfúzió ipari megvalósításáról szólnak - írja a Reuters.

Így működik a Nap is

A fúziós reaktor olyan energiatermelő eszköz, amely az egyes atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja. A Nap és a csillagok ezt az energiafajtát használják. A fúziós erőmű alapanyaga deutérium és lítium. A deutérium a hidrogén izotópja, a vízből viszonylag egyszerűen kivonható. A lítiumot besugárzással tríciumra bontják, ez is egy hidrogénizotóp. A tórusz formájú reaktorkamrába a trícium és deutérium keverékét juttatják be. 15 millió fokosra hevítik és az így keletkező ionokat mágneses térrel körpályára kényszerítik. A reakcióban hélium keletkezik, ami a légkörben is előforduló semleges, nem sugárzó gáz.

5 gramm üzemanyagból lesz áram

Egy időben kb. 5 gramm üzemanyag van a reaktorkamrában, így még ha megsérülne is a kamra, különösebb környezeti sugárterheléssel nem kell számolni. A reaktor fala bórral ötvözött acél. Azért van benne bór, mert az jól befogja a reakció közben keletkező neutronokat, és így megakadályozza, hogy a környezetbe kikerüljenek. A reaktor falát folyékony fémmel hűtik. Az így elvezetendő hővel turbinákat hajtanak meg. A turbina villamos generátort működtet, amivel a villamos hálózatba lehet táplálni az áramot.Az Eni számára a fúziós reaktort a Massachusetts Institute of Technology fejleszti. "A megújuló energiára való áttérés után a technológiai áttörés a nukleáris fúzió lesz" - nyilatkozta az Eni technológiai vezetője, Roberto Casula a Reutersnek.

Egymillió évre elegendő tüzelőanyag van a Földön

A fúziós erőmű tüzelőanyaga rendkívül nagy mennyiségben áll rendelkezésre a Földön, gyakorlatilag egymillió évre elegendő és nincs nagy mennyiségű sugárzó hulladék, így összehasonlíthatatlanul környezetkímélőbb, mint a hagyományos, urán alapú atomerőmű. A jelenleg működő nukleáris erőművekhez viszonyítva jelentős előnynek számít, hogy a technológia biztonságosabb: üzemzavar esetén a fúziós folyamat leáll.Hátránya, hogy sok csúcstechnológiai elem szükséges a megépítéséhez: hélium hűtőrendszer az abszolút nulla fok közelébe, szupravezető mágnesek, nagy energiájú felfűtő antennák, nagy teljesítményű tetródák, vákuumszivattyúk, divertorok stb. A folyamat beindítása meglehetősen sok energiát igényel, üzemeltetéséhez pedig tríciumra van szükség, ami ugyan a folyamat során keletkezik, de pillanatnyilag kevés áll rendelkezésre belőle a Földön.

20 milliárd dollárba kerül

Az olasz energia multi becslése szerint 20 milliárd dollárba fog kerülni egy 200 megawattos fúziós reaktor kifejlesztése. A Massachusetts Institute of Technology által létrehozott Commonwealth Fusion System arra törekszik, hogy részesedésért cserébe, az Eni-n kívül más cégeket is bevonjon a fejlesztés finanszírozásába.

Paks 2-vel összehasonlítható az ára

Forintra átszámolva egy fúziós reaktor kifejlesztése 5000 milliárd forintba kerül, a Paks II. project költségeit pedig jelenleg 3600 milliárd forintra taksálják. Ezek után felvetődhet a kérdés, hogy melyik az igazán jó befektetés a jövőbe - teszi fel a költői kérdést az NRGREPORT.

Durva mikroműanyag tartalom az arktiszi jégben is

Az északi-sarkvidéki tengeri jégben rekordmértékű a mikroműanyag koncentrációja a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatóinak eredményei szerint.

A vizsgálatok literenkénti 12 ezer mikroműanyag-részecskét mutattak ki a tengerjégben bizonyos részeken. A kutatók az Északi-sark körül öt különböző térségből vett mintákat elemeztek, amelyeket a Polarstern jégtörő 2014-ben és 2015-ben gyűjtött. Először használtak az elemzéshez egy speciális infravörös spektrométert, amely akkora részecskéket is képes kimutatni, mint egy hajszál átmérőjének egy hatoda, azaz 11 mikrométer. "

Ezzel a módszerrel 2-3-szor magasabb koncentrációjú mikroműanyagot találtak a mintákban, mint a korábbi vizsgálatok alkalmával" - mondta Gunnar Gerdts, az AWI kutatója.

A Nature Communications tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a szakértőknek sikerült a jégtáblákból a műanyagrészecskék kémiai lenyomatát elemezni és valószínűsíthető eredetükre fényt deríteni. Tizenhét műanyagfajtát találtak ezzel a módszerrel, amelyek között voltak csomagolóanyagok, például polietilén és polipropilén, lakkok és nejlonok, valamint cellulóz-acetát is. Utóbbi a cigarettafilter alkotóeleme. Azokban a jégtáblákban, amelyek a Csendes-óceánnal összeköttetésben álló Amerázsiai-nagymedencében úsznak, különösen sok polietilént találtak. A kutatók azt feltételezik, hogy ez azoknak a csomagolóanyagoknak a maradványa, amelyek az úgynevezett nagy csendes-óceáni szemétszigetben úsznak.

Az Északi-sarkvidék észak-oroszországi partvidékének tengereiből vett mintákban ezzel szemben elsősorban hajófestékből származó lakkrészecskéket és halászhálókból származó nejlonmaradványokat találtak. A mikroműanyag koncentrációja tehát már nem vezethető vissza csakis az Északi-sarkvidéken kívüli forrásokra, fejtette ki Ilka Peeken, az AWI biológusa.

A növekvő hajóforgalom és a halászat is jelentős nyomokat hagyott hátra, melyek az Északi-sarkvidék helyi szennyezésére utalnak, mondta a szakértő. A jégtáblák a jégzajlás során átvonulnak az Arktiszon, eközben megnőnek. Az ezalatt felvett műanyagot különböző rétegekben 2-11 évre megkötik. Amikor elérik a Grönlandnál lévő Fram-útvonalat és elolvadnak, ezek a tengeri területek is beszennyeződnek mikrorészecskékkel.A szakértőket nagyon aggasztja a különösen apró részecskék magas aránya. Mivel a műanyagrészecskék több mint fele a milliméter egy huszadánál kisebb, könnyen felfalhatják őket az evezőlábú rákok és a csillós állatok. Az is nagyon valószínű, hogy a műanyagmaradványok viszonylag gyorsan lesüllyednek a tengerfenékre. Az AWI szakemberei szerint ennek oka, hogy algák és baktériumok telepszenek meg rajtuk, ezáltal nehezebbé válnak. Ezt az elméletet támasztják alá a Fram-útvonalon végzett mélytengeri

Balatoni prognózis

A kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja tó hasznosíthatóságát is.

A Balaton Fejlesztési Tanács által a Föld napja alkalmából rendezett tegnapi szakmai konferencián Csopakon Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője elmondta, a Balaton az ország legtisztább levegőjű területe. (Luxussá válhat a Balaton)

Vízgyűjtő területén az 1961-1990 közötti adatokhoz viszonyítva 2100-ig 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés valószínűsíthető. Hosszú távon nem a csapadékváltozás, hanem a párolgás intenzívebbé válása miatt kell számolni a Balaton vízkészletének jelentős csökkenésével - fogalmazott.

A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a Balaton térségében három megoldást javasol:
--- vízszintszabályozást vízeresztő zsilippel és tározóval,
--- a vízhasználat korlátozását
--- és ideiglenes vízpótlást.

Szalóki Flórián, a NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára több nagy, az üdülőrégiót érintő közlekedési fejlesztésről számolt be az MTI szerint. Így például a 70,3 milliárd forint támogatást nyert Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasúti vonalszakasz felújításának megvalósítása 91 százalékos készültségi fokon áll, befejezése jövő év április végén várható.

A 10,3 milliárd forint támogatást nyert Fonyód-Kaposvár vasútvonal állapotjavítását idén augusztus végére tervezik befejezni, készültségi foka 86 százalékos. A 7,66 milliárd forint támogatást élvező, az M7-es autópálya és 710-es számú főút csomópontjának kialakításáról, valamint a 710-es számú főúti bekötéséről szóló projekt befejezését 2019 negyedik negyedévben tervezik.

Elmondta azt is, hogy a Balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,8 milliárd forint támogatáshoz jutott. Az érintett állomások megnevezése csak 2018 augusztusában, a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után várható. A tervezett befejezés 2021 június vége - közölte.

A Föld Napján megújult Forgó Morgó

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" A Föld Napja mozgalmat e jelmondattal indította el 1970-ben Davis Hayes amerikai egyetemista. Azóta a Föld legtöbb országában minden évben április 22-én megünneplik a Föld Napját. Az APPLiA Magyarország Egyesülés, a hazai elektronikaikészülék-gyártók szakmai szervezete idén egy meglepetés ajándékkal készült a Föld Napjára.

Az APPLiA Magyarország április 22.-e alkalomából adta át az új www.forgomorgo.hu honlapját!

Az APPLiA Magyarország 2006-ban indította útjára Forgó Morgót és a nevével fémjelzett környezetvédelmi tudatformáló kampányt. Az elmúlt 12 évben számtalan rendezvény, iskolai és családi program, valamint pályázat adott lehetőséget a gyerekek és családok részére a környezeti problémákkal és a környezettudatos magatartással való ismerkedésre.

Forgó Morgó, a pazarlásunk miatt zsörtölődő villanyóra-figura mára az energiatakarékosság és a környezettudatosság kiemelkedő alakjává, jelképévé vált a gyerekek és fiatalok körében.

A 2018-as Föld Napja kapcsán átadott új honlap gyerekeknek és fiataloknak szóló oldalán a játékok (pl. puzzle, kvíz, memóriajáték, energiaház, színezők) mellett helyet kaptak az egyesülés kiadványai is. Magyar és angol nyelven is olvasható a Forgó Morgó a tengeren című mesekönyv, valamint a történet folytatása, a Körforgó Morgó - Az új barát című mese, mely a körforgásos gazdaság világába kalauzolja el a gyerekeket. A kiadványok között szintén elérhető az új foglalkoztató füzet is, melyben nemcsak a mesékkel, hanem kreatív és játékos feladatokkal is csábítja Forgó Morgó közönségét.
A Forgó Morgó suli/Nyűgözz le! oldalán a sikeres prezentációkészítéshez és előadáshoz kaphatnak tanácsokat a fiatalok, az Érdekességek és a Forgó Morgó suli/Légy képben pontja alatt pedig ma sokszor hallott, de nem biztos, hogy pontosan ismert környezetvédelmi fogalmakkal ismerkedhetnek meg. S hogy mi is az a kukémézés, nos, erre is a válasz a Forgó Morgó suliban keresendő...

Természetesen Forgó Morgó videoi is elérhetőek a honlapon, az új Forgó Morgó YouTube csatornán pedig megtekinthetők az április elején lezárult kisfilm pályázatra érkezett alkotások is, melyeket hazai általános iskolás osztályok készítettek. A honlap alkotói remélik, hogy egy érdekes és hasznos eszközt tudnak adni a Forgó Morgó közönség kezébe, mely legalább olyan népszerű lesz, mint a korábbi honlap.

Mindössze egyetlen kérésük van a honlap-látogatókhoz: az a bizonyos tiltott ikon... Oda semmiképpen nem szabad kattintani!

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Az APPLiA Magyarország csapata hisz abban, hogy közös erővel tehetünk bolygónk jövőjéért! Ezért választotta jelmondatául: "Éljünk okosabban! Rajtunk és rajtad is múlik."



Nem építenek több atomerőművet az Egyesült Államokban

Hogy az atomenergia totálisan versenyképtelen, arra egyre több racionálisan gondolkodó rájön. Most a legnagyobb amerikai atomerőmű-üzemeltető cég vezetője mondja ki, hogy a nukleáris technológia halálra van ítélve. Az Orbán-kormány Pakson egy ipartörténeti emlékért adósítja el hazánkat Putyinnak - mai áron - a magyar GDP 15 százalékáért. Sárga kerettel fest zöldre a Roszatom.

Nem építenek több atomerőművet az Egyesült Államokban a legnagyobb ilyen létesítményeket üzemeltető cég egyik vezetője szerint. Az Exelon nevű vállalat elnökhelyettese William Von Hoene az amerikai Energetikai Szövetség washingtoni találkozóján beszélt erről. A szakember azt mondta, nagyon borúlátó az atomenergia amerikai jövőjével kapcsolatban. A technológia túl drága, ha a meglévő létesítmények képesek tovább működni, illetve az energiatárolási technológia is fejlődik, akkor egyszerűen nem lesz szükség új nukleáris erőművekre, és nem is fogják ezeket megépíteni, mert nem lehetne őket gazdaságosan üzemeltetni.

Az iparágon belül különösen a megújulók támogatói hangoztatják régóta, hogy az atomenergia egyre kevésbé versenyképes. A nukleáris erőművek nagy előnye korábban az volt, hogy bár drága őket felhúzni, az üzemeltetési költségeik nagyon alacsonyak voltak. A fűtőanyag sokkal olcsóbb, mint például egy szén- vagy gázalapú erőműnél, így ezekkel tudtak versenyezni. A megújulók megjelenésével azonban eltűnt ez az előny, hiszen ezek többségében egyáltalán nincs fűtőanyag, így az üzemeltetési költségük még alacsonyabb. Ha egyszer megépítik őket már nem nagyon kell más kiadásokkal számolni, egyszerűen csak termelnek. Épp ezért a megújulókkal az atom csak addig tudott versenyezni, amíg előbbiek építési, telepítési költségei magasak voltak. Egy naperőmű mindig is sokkal olcsóbb volt, mint egy nukleáris, de az egységnyi kapacitásra vetített költség sokáig magasabb volt a megújulóknál.. A technológia fejlődésével, és a zöldenergia terjedésével azonban a megújuló létesítmények építése egyre olcsóbbá vált, így az atomenergia melletti utolsó gazdasági érvek is szép lassan eltűntek.

A legutóbbi felmérések szerint most már tulajdonképpen minden megújuló olcsóbban termel, mint egy atomerőmű.

A G7 szerint arról, hogy a nukleáris energia költségei hogyan alakultak az elmúlt években, még szakmai körökben sincs konszenzus, gyakoribb azonban az a vélemény, hogy a fukusimai katasztrófa óta a szigorodó előírások miatt inkább drágult a technológia. A Lazard nevű tanácsadócég tavaly év végi elemzése is ezt támasztotta alá, és az Egyesült Államok kormányzati felügyelete alatt álló energiainformációs hivatal (EIA) évente megjelenő elemzéseiből is hasonló trend, de legalábbis stagnálás rajzolódik ki. Az viszont még az EIA jelentéseiben is jól látszik, hogy a zöldenergia költségei gyorsan esnek. A legutóbbi, márciusban publikált elemzésük szerint például egy atomerőmű működése során minden költséget figyelembe véve átlagosan 92,6 dollárért állít elő egy megawattórányi áramot, aminél a szárazföldi szél, a nap, a víz és a geotermikus erőművek is 30-50 százalékkal olcsóbban működnek. Négy évvel ezelőtt a napelemes rendszerek még másfélszer drágábban termeltek, mint az atomerőművek.

Technológiai alapon még lehet érvelni nukleáris létesítmények mellett, azonban ez is egyre nehezebb. Ha pedig a Von Hoene által is emlegetett tárolási kérdésekre sikerül választ találni, akkor tényleg végleg elfogynak az érvek. Az Exelon alelnökének nyilatkozata egyébként épp azért fontos fejlemény, mert korábban főleg a zöldek támadták az ilyen beruházásokat, az atomipar pedig többnyire összezárt. Most azonban valaki a szektoron belülről mondta ki, hogy a technológia szerinte halálra van ítélve. Ráadásul mindezt abban az országban ahol jelenleg a legtöbb atomerőmű működik. Az Egyesült Államokban 61 ilyen létesítmény van, összesen 99 reaktorral. Az Exelon ezekből 14 egységben 23-at üzemeltet. Ha azonban a jövőben nem építenek több nukleáris erőművet, akkor ez a szám elkezd majd csökkenni, ahogy a meglévő egységeket fokozatosan leállítják. A reaktorok száma a százat minden bizonnyal még átlépi, a Georgia állambeli Vogtle atomerőműben ugyanis még épül két blokk, amelyeket jelen állás szerint 2020-ban és 2021-ben átadnak. Az elmúlt időszakban azonban ezeknek a státusza is többször változott, a kivitelező, a japán Toshiba holdinghoz tartozó amerikai Westinghouse ugyanis csődbe ment- írta a G7, ahol remek infografikákat találni.

Sárga kerettel fest zöldre a Roszatom

Ápriliss 17-én a Roszatom és a National Geographic Madridban, a Neptun Palotában jelentette be, hogy Wild Edens címmel új dokumentumfilm-sorozatot indít el, amely bemutatja a világ leglátványosabb, érintetlen helyszíneit és lakóit - a klímaváltozás miatt veszélyben lévő állat- és növényfajokat. A Wild Edens olyan egyedi projekt, amely a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern - a világ vezető vállalata a biztonságos és tiszta energiatermelésben - kezdeményezésére jött létre, középpontjában a klímaváltozás és annak a globális ökoszisztémára gyakorolt negatív hatása áll - olvasható a cég sajtóközleményében. A sorozat a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern és a világ vezető természetfilm csatornája, a National Geographic együttműködésében valósul meg.

A Wild Edens egyedülálló projekt, amelyet a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern, a világ vezető gyártója a tiszta és biztonságos energia tekintetében, kezdeményezett, és amelynek középpontjában az éghajlatváltozás és annak a globális ökoszisztémát fenyegető hatása áll. Az Édenek a vadonban a globális felmelegedés által veszélyeztetett, egyedülálló ökoszisztémákat mutatja be, amelyek eltűnhetnek, ha a világ nem áll át a szén-dioxid-kibocsátástól mentes energiaforrások használatára. A sajtóközlemény szerint a világpremier előtti vetítést a jubileumi, X. Atomexpo nemzetközi fórumon tartják, amelyet május 14. és 16. között rendeznek meg az oroszországi Szocsiban.

A műanyag szívószál és fültisztító pálcika betiltását tervezi Nagy-Britannia

A műanyag szívószál és a fültisztító pálcika forgalmazásának betiltását tervezi a brit kormány a világ tengereit veszélyeztető műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében - számolt be róla a BBC News.

A statisztikai adatok szerint évente 8,5 milliárd műanyag szívószálat dobnak ki Angliában. "A műanyaghulladék világszerte az egyik legnagyobb környezeti probléma" - fogalmazott Theresa May kormányfő.
A miniszterelnök felszólította a Brit Nemzetközösség vezetőit, hogy kövessék Anglia példáját a probléma kezelésében.
A nemzetközösség vezetőinek konferenciája (CHOGM) csütörtökön kezdődik Londonban. A rendezvényt hivatalosan II. Erzsébet királynő nyitja meg a Buckingham-palotában a nemzetközösséget alkotó 53 állam kormányfőinek és elnökeinek jelenlétében.
Theresa May a tanácskozás előtt hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia élen jár a világon a műanyaghulladék kezelésében: számos intézkedést hozott a műanyag hulladék csökkentésének reményében. Mint mondta: a tanácskozáson szeretné elérni, hogy a nemzetközösség országai is csatlakozzanak az Egyesült Királyság kezdeményezéseihez a tengereket elborító plasztikszennyezés elleni küzdelemben.
Korábban hatvan brit zenei fesztivál határozta el, hogy nyári rendezvényeiről kitiltja a műanyag szívószálat. A fesztiválok arra is ígéretet tettek, hogy 2021-re teljesen felszámolják az egyszer használatos műanyagokat.
May a napokban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Sri Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.
"A tilalom megakadályozza, hogy több milliárd műanyagdarab szennyezze ökoszisztémánkat, segít megvédeni értékes tengereinket és óceánjainkat" - írta januárban egy Twitter-üzenetében Theresa May.
A BBC News szerint a királynő megnyitóbeszéde sokak számára "megindító" lehet majd, hiszen II. Erzsébet már nem vállalkozik hosszú utazásokra és egyhamar nem rendezik meg a tanácskozást ismét Londonban.

Európai Bíróság: uniós jogot sért a bialowiezai erdőben folyó fakitermelés

Uniós jogot sért a lengyel hatóságok döntése, amellyel engedélyezték a faritkítás kiterjesztését a kontinens egyik utolsó érintetlen erdejének számító bialowiezai ősrengetegben - mondta ki kedden az Európai Bíróság.

A luxembourgi székhelyű törvényszék ítélete szerint Lengyelország a tavaly májusban kezdődött intenzív fakivágással megsértette az uniós élőhely- és madárvédelmi irányelvekből eredő kötelezettségeit.
A bírói testület megállapította, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek folytatása az erdőség egy részének eltűnéséhez vezetne.                                                                                           Forrás: MTI

Önjáró autóbuszt tesztel a bécsi közlekedési vállalat

A napokban megkezdik az osztrák főváros első önjáró elektromos autóbuszának tesztelését. A sofőr nélküli buszt először a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien leopoldaui garázsában próbálgatják, majd ősztől tesztelik forgalomban. Menetrendszerűen 2019-től szállíthat utasokat.

Megérkezett Bécsbe az osztrák főváros első önvezető elektromos autóbusza, egy tizenegy személyes NAVYA ARMA. A francia gyártó járművét az "auto.Bus - Seestadt" elnevezésű projekt keretében tesztelik és fejlesztik tovább a projektpartnerek: a Wiener Linien, az Austrian Institute of Technology (AIT), az Osztrák Közlekedésbiztonsági Kuratórium (KFV), a TÜV Austria, az osztrák Siemens AG valamint a NAVYA.

Az 1,5 millió eurós projekt célja - amelyet az osztrák közlekedési minisztérium 50 százalékban finanszíroz -, hogy tovább javítsák az autonóm járművek hatékonyságát és üzembiztonságát. Az operátorral együtt 11 utas szállítására alkalmas elektromos buszt az elkövetkező hónapokban a Wiener Linien leopoldaui garázsában tesztelik, majd várhatóan 2018 őszétől, Donaustadtban állhat először forgalomba az U2-es metró Seestadt megállójánál egy 2 kilométeres szakaszon. 

Ulli Sima tömegközlekedésért felelős városi tanácsnok valamint Günter Steinbauer, a Wiener Linien ügyvezető igazgatója Bécs első önvezető elektromos autóbuszával. Kép: PID/Votava

A kisbusz önvezető üzemmódban 20 km/h maximális sebességgel haladhat, egy töltéssel pedig - ami átlagosan 4-8 órát vesz igénybe -, 9 órán át működik. A sofőr nélküli busz menetrendszerűen 2019-től szállíthat utasokat Bécs új városrészében, a Seestadt Aspernben. A projekt keretében egyébként napokon belül megérkezik egy második jármű is Bécsbe.

Kína Magyarország egy éves GDP-jét költötte megújulókra

Kína 2017-ben összesen 126,6 milliárd dollárt fektetett megújuló energiaforrásokba, ez a globális zöldenergia-befektetések 45 %-át jelenti. 2016-ban hazánk egész évi GDP-je 124,3 milliárd dollár volt.

A megújuló energiaforrásokba irányuló globális beruházások tavaly 2 százalékkal 279,8 milliárd dollárra nőttek - írja az Oilprice az ENSZ, a Frankfurt School-UNEP Collaborating Centre és a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) közös jelentésére hivatkozva."A tőkeemelések legutóbbi növekedése a szél- és napenergia költségeinek csökkenése mellet történtek, ez pedig lehetővé tette a minden eddiginél olcsóbb megawattórák piacra kerülését. A múlt héten a BNEF egy másik jelentésében az állt, hogy a villamosenergia-termelésben a szél és a napenergia nyomás alá helyezte a hagyományos erőműveket.

A legfrissebb adatok szerint a kínai megújuló beruházások 2016-ban 31 százalékkal nőttek, tavaly pedig valóságos "napenergia boom" történt az országban. 2016-hoz képest 58 százalékkal többet, 86,5 milliárd dollárt költöttek napenergetikai fejlesztésekre. Így 2017-ben összesen 53 gigawatt mennyiségű napenergia került a kínai elektromos hálózatba.

Az nrgreport.com szerint globálisan Ausztráliában, Mexikóban és Svédországban történt jelentős megújuló-energetikai beruházás, míg az Egyesült Államokban 6 százalékkal 40,5 milliárd dollárra csökkent a megújulókba áramló pénz nagysága.



Belgium lekapcsolja atomerőműveit

A belga kormány új energetikai csomagot fogadott el, amelynek értelmében az ország 2022 és 2025 között leállítaná az összes atomerőművét.

A döntés radikálisan átalakítaná a belga energiamixet, mivel az ország villamosenergia-ellátásának mintegy 51,7 százalékát hét nukleáris reaktorának termelésével fedezi, ami a világon a negyedik legmagasabb arány. Ennél nagyobb részben csak Franciaország (72,3%), Szlovákia (54,1%), valamint Ukrajna (52,3%) támaszkodik az atomerőművekre áramtermelésében; Belgiumot Magyarország követi a listán 51,3 százalékos atomenergia-súllyal.Az atomerőművek bezárásával párhuzamosan a belga kormány arról is döntött március végén, hogy több beruházást támogat és valósít meg a megújuló energiaforrások területén, különösen a tengeri szélfarmok fejlesztése formájában.A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében Belgium kimondottan jól teljesít:

A megújuló energiaforrások emelésére vállalt célkitűzésének teljesülése viszont nem áll túl jól. Míg az országnak 2020-ra 13 százalékos megújuló energia részarányt kellene elérnie saját célkitűzése alapján, addig az Eurostat legutóbbi adatai szerint ez az arány jelenleg csak 8,7 százalék.

A most elfogadott intézkedési csomagban a belga kormány azt is rögzítette, hogy az ország 2030-ig kitekintő nemzeti energiastratégiát alkot és fogad el 2019-re. Az országban 2002-ben már készült egy törvényjavaslat a témában, amely szerint új atomerőművet nem építenek az országban, a négy évtizedes élettartamot elért erőműveket pedig egymás után lekapcsolják 2025-ig. A javaslat azonban óvatosan közelített a problémához, és számos kitételt tartalmazott, amelyek az atomerőmű kivezetésének felfüggesztését indokolhatják.A mostani döntés egyik fő motivációja a Doelben és Tihange-ben működő reaktorokkal kapcsolatban elmúlt években felmerült problémák lehettek. Bár a két egység 2025 végéig terjedő működési engedéllyel rendelkezik, a reaktorokban 2013-ban felfedezett mikrorepedések, illetve az erőművek előrehaladott kora jelentős biztonsági aggályokat váltottak ki. Az egységeket 2013-ban 2015-ig bezárták, napjainkban azonban ismét működnek. Az ország közelmúltban életbe lépett Nukleáris Energia Stratégiája értelmében minden belgiumi lakos számára elérhetővé tették jódtabletták beszerzését egy nukleáris baleset esetére - írta az euractivra hivatkozva a Portfolio.

Csúcson Európa napenergia-kapacitása

Európa még soha nem rendelkezett ekkora napenergia-kapacitással. A kontinens napenergia-kapacitása tavaly legalább 8,61 gigawatt-tal volt több a korábbinál és 28 százalékkal haladta meg a 2016-ban regisztrált 6,72 gigawattos kapacitás-növekedést.

Ez derült ki a Solarpower Europe nevű szövetség nyilvánosságra hozott adataiból. Amennyiben csak az Európai Unió tagországait vesszük figyelembe, akkor a kapacitás-növekedés 6 százalékos volt. Az európai napenergia-piac fejlődésének nagy motorja Törökország volt, ahol 1,79 gigawatt kapacitás-növekedést regisztráltak.További meghatározó növekedés volt Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az utóbbi két államban a növekedés több tíz százalékos volt. Spanyolországban 2017-ben összesen 135 megawatt teljesítményű napenergiás létesítményeket állítottak üzembe. Ez 145 százalékos pluszt jelent 2016-hoz képest. Nagy-Britanniában ugyanakkor csökkent a kapacitás, amely elsősorban arra vezethető vissza, hogy London már nem támogatja a korábbi mértékben a napenergiás projekteket.



Imádják a spanyolok a napelemeket

Európa még soha nem rendelkezett ekkora napenergia-kapacitással. A kontinens napenergia-kapacitása tavaly legalább 8,61 gigawatt-tal volt több a korábbinál és 28 százalékkal haladta meg a 2016-ban regisztrált 6,72 gigawattos kapacitás-növekedést.

Ez derült ki a Solarpower Europe nevű szövetség nyilvánosságra hozott adataiból. Amennyiben csak az Európai Unió tagországait vesszük figyelembe, akkor a kapacitás-növekedés 6 százalékos volt. Az európai napenergia-piac fejlődésének nagy motorja Törökország volt, ahol 1,79 gigawatt kapacitás-növekedést regisztráltak. További meghatározó növekedés volt Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az utóbbi két államban a növekedés több tíz százalékos volt. Spanyolországban 2017-ben összesen 135 megawatt teljesítményű napenergiás létesítményeket állítottak üzembe. Ez 145 százalékos pluszt jelent 2016-hoz képest. Nagy-Britanniában ugyanakkor csökkent a kapacitás, amely elsősorban arra vezethető vissza, hogy London már nem támogatja a korábbi mértékben a napenergiás projekteket.



A Toyota nem viccel, tényleg lesz hidrogénautója!

A Toyota Motor Corporation egy tokiói sajtótájékoztatón bemutatta a négyajtós, hidrogén hajtóanyagcellás modelljének a külső formatervét, illetve ismertette a japán kiskereskedelmi árat.

Japánban az autó legkésőbb 2015 áprilisáig kerül kereskedelmi forgalomba, majd nyáron megjelenik az amerikai és európai szalonokban is. A hajtóanyagcellás szedánt Japánban a Toyota és a Toyopet márkakereskedések forgalmazzák. A modell ára körülbelül 7 millió jen - nem egész 15 millió forint - lesz (a gyártó által javasolt kiskereskedelmi ár, amely nem tartalmazza a fogyasztási adót). Az autó kezdetben azokban a régiókban lesz kapható, ahol fejlesztik a hidrogéntöltő infrastruktúrát. Az európai és amerikai árak még nem kerültek meghatározásra.
A Toyota egyelőre nem közölt részletesebb információkat, műszaki adatokat, pontos árakat, valamint az értékesítési célokat illetően. A márka környezetbarát gépjárművek iránti elkötelezettsége három alapvető pilléren nyugszik: a különböző energiaforrások hasznosításán, a kiváló hatásfokú, csekély károsanyag-kibocsátású járművek fejlesztésén, és az ezen járművek népszerűsítése révén elérhető, valós és pozitív környezeti változások elősegítésén. A hidrogén különösen ígéretes adottságokkal rendelkező alternatív hajtóanyag. Elsődleges energiaforrások széles választékából előállítható, beleértve a nap- és szélenergiát, emellett könnyen tárolható és szállítható. Sűrített formájában energiasűrűsége meghaladja az akkumulátorokét. Ráadásul nem csak háztartási és autóipari üzem- és hajtóanyagként rendelkezik komoly potenciállal, hanem egy sor egyéb felhasználási területen - például nagyüzemi energiafejlesztésben - is hasznosítható.
A Toyota több mint 20 éve foglalkozik hajtóanyagcellás járművek fejlesztésével. A rendszer a hidrogén és az oxigén kémiai kölcsönhatása révén elektromos áramot termelő, szabadalmaztatott hajtóanyagcella-tömbből, valamint nagynyomású hidrogén-tartályokból áll. A Toyota Japánban és az Egyesült Államokban már 2002-ben megkezdte a "Toyota FCHV" hajtóanyagcellás szabadidőjármű korlátozott lízingjét.
A hajtóanyagcellás rendszer 2002 óta jelentős fejlődésen ment keresztül. A most bemutatott szedán a benzinmotoros modellekhez hasonló teljesítménnyel és hatótávolsággal rendelkezik, és mindössze három perc alatt feltölthető. Az autó menet közben semmi mást nem bocsát ki, mint a hidrogén és az oxigén egyesülésekor keletkező vizet.
A hajtóanyagcellás gépkocsik hozzájárulnak az autóipari hajtóanyagok változatossá tételéhez, működésük során nem bocsátanak ki szén-dioxidot, sem egyéb károsanyagokat, miközben a belső égésű motorral szerelt gépkocsikhoz mérhető használati értékkel rendelkeznek. A Toyota véleménye szerint a technológia hatalmas potenciállal rendelkezik, és az ilyen, környezetbarát gépkocsik optimálisak a fenntartható mobilitású társadalom népszerűsítésére.
Forrás:alternativenergia.hu


Minden eddiginél nagyobb naperőművet építenek Magyarországon.                              Jövőre a Mátrai Erőműben telepítik Magyarország eddigi legnagyobb napelemtelepét, amely 3-szor 20 megawattnyi teljesítménnyel bír majd.

Jövőre a Mátrai Erőműben húznák fel Magyarország legnagyobb napelemtelepét, a háromszor húsz MW-ból jövőre kettő - Bükkábrányban, illetve Visontán - biztos megvalósul. Így Magyarország messze legnagyobb napelemfarmja jöhet létre -
írja a Népszava. A német RWE irányítása alatt álló Mátrai Erőmű folyamatban lévő eladásra hivatkozva nem kommentálta a lap értesülését. Az erőmű iránt a cikk szerint épp az állami MVM érdeklődik.
Az első, több mint hatmilliárd forintból felépített 16 MW-ot - ami jelenleg szintén a legnagyobb - 2015 végén adták át. A napelemfarm felépítése után a cég arra panaszkodott, hogy 2016-tól már nem írhatóak le az ilyen beruházások az adóalapból. Ugyanakkor az RWE a jelek szerint mégis vonzónak találta a napelemmel megtermelt áram kötelező, kilowattóránként (kWh) mintegy 32 forintos átvételi árát, és a befektetés megtérülését támogatják a zuhanó napelemárak is.
Jelenleg körülbelül 200 MW-nyi napelem üzemel az országban, a tavaly év végi engedélykérelmi roham nyomán a kisebb napelemes erőművek számában is hamarosan robbanásszerű emelkedés várható -jegyzi meg a lap.
A Paks 2 gigaberuházás kapcsán épp a napokban írtunk elemzést arról, mi lenne, ha Magyarország inkább napelembe fektetne.
Forrás:portfolio.hu