Erőből szorítja ki a nap- és szélenergia a szénerőműveket

2018.12.04


A világszerte működő atomerőművek 42 százaléka veszteségesen üzemel, az arány pedig 2040-ig több mint 70 százalékra emelkedhet a Carbon Tracker Initiative jelentése szerint. Az anyag szerint 2030-ban az új nap- és szélerőművi kapacitások létrehozása és üzemeltetése jobban megéri majd, mint a ma működő és tervezett szénerőművek 95 százalékának üzemeltetése.

Az intézményi befektetők egyre jobban eltávolodnak a fosszilis energia vállalatoktól, amelyek eszközeit egyre inkább fenyegeti nem tervezett értékvesztés a szigorodó levegőminőségi és kibocsátáscsökkentési szabályok, a széntüzelés emelkedő költségei, valamint a megújulók folyamatos árcsökkenése hatására. Amennyiben a szenet 2040-ig teljesen kivezetnék a globális energiatermelésből, azzal a kedvező környezeti, klíma- és egészségi hatásokon túl mintegy 267 milliárd dollárnyi nem tervezett eszközértékvesztést is el lehetne kerülni a jelentés szerint

Következtetéseik szerint tehát a villamosenergia-rendszer szénmentesítését nem a tiszta és zöld energiaforrások "cukisága" és divatja motiválja, sokkal inkább egy gazdasági szükségszerűség.

A jelentés 6685 szénerőmű nyereségességét vizsgálta, a működő kapacitások 95, az épülő egységek 90 százalékát lefedve.Vasárnap kezdődik az ENSZ 24. Klímakonferenciája (COP24) a lengyelországi Katowicében, az egyik legnagyobb európai szénrégióban. A december 14-ig tartó tanácskozás résztvevői a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges "szabálykönyvet" akarják megalkotni.A 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. Ehhez az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátását radikálisan csökkenteni kellene a következő években, ehhez képest tavaly és várhatóan idén is tovább nőtt az emisszió. Az ENSZ októberi jelentése szerint a szénalapú áramtermelés arányát 2 százalék alá kellene szorítani annak érdekében, hogy a globális felmelegedés mértéke a még elfogadhatónak tartott szint alatt maradjon. Az Egyesült Államok idén jelezte kilépését az ENSZ által patronált klímavédelmi egyezményből.