Az EU 653 millió euróval támogat 269 élvonalbeli kutatót, köztük három magyar tudóst

2018.04.09

Hogyan hat a légszennyezés az anyaméhben fejlődő magzat agyának fejlődésére? Javíthatják-e a szívizomsejtek regenerációját célzó innovatív kezelések a szívinfarktust elszenvedett betegek hosszú távú túlélésének esélyeit? Hogyan alakultak ki az élettelen anyagokból élő szervezetek, amelyek sikeresen megvetették a lábukat a Földön? Miért agresszívek a baktériumok egymással szemben? Íme néhány azok közül a kérdések közül, amelyekre az Európai Kutatási Tanács által most támogatásban részesített vezető tudósok úttörő kutatásaik során választ keresnek.

Az EKT idén 269 tapasztalt kutatót részesít Európa-szerte ún. élkutatói támogatásban, melynek összege kutatási projektekre lebontva hozzávetőleg 2,5 millió eurót, összesítve pedig 653 millió eurót tesz ki. A támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legkreatívabb kutatási elképzeléseiket, és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, melyek kiemelkedő hatást gyakorolnak a tudományra, a társadalomra és a gazdaságra. Az EKT a finanszírozást a "Horizont 2020" uniós kutatási és innovációs keretprogram forrásaiból nyújtja. A támogatásban részesülő kutatási projektek a fizikai és műszaki tudományok, az élettudományok, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét felölelik. Az EKT 2167 pályázatból választotta ki a nyerteseket, akiknek hozzávetőleg 17%-át alkotják női kutatók. A támogatás a becslések szerint 2000 munkahelyet teremt majd doktori fokozattal rendelkező kutatók, doktoranduszok és olyan szakemberek számára, akik a díjazott kutatók csapatában dolgoznak majd.

A támogatottak 27 ország tudósai közül kerülnek ki és 20 európai országban folytatják majd kutatásukat. Magyarország is sikeresen szerepelt a rangos uniós pályázaton: három magyar kutató nyerte el az EKT támogatását. Közülük Kőszegi Botond (Közép-európai Egyetem - viselkedési közgazdaságtan) és Nusser Zoltán (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet - funkcionális proteomika) Magyarországon kutat, míg Hanzó Lajos (University of Southampton - kvantumkommunikáció) Angliában végzi kutatásait.                                                                                Forrás: hvg.hu